Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Szakaszhatár 76+930 km

KÖTIKÖVIZIG

összesen: 35,4 m3/s

Árapasztó

1.0 m3/s

Dózsa II.

0.5 m3/s

Apavára

1.2 m3/s

Füzesgyarmati

1.6 m3/s

Sebesér

0.4 m3/s

Sebeséri l-lll.

5.4 m3/s

Villogó

12.0 m3/s

Mirhó

8.0 m3/s

Gástyás II.

1.5 m3/s

Kiserdő

1.4 m3/s

Álomzugi

1.6 m3/s

Kisvízköz

0.8 m3/s

=>

Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág ^

Árvízkapu

Szivattyús beemelés a Hármas-Körösbe

12 m3/s

Ágotái vízmérce 67+119 <------i^Salamonzugi 0.4 m3/s

<=e Kiskunlaposi lM Makkodi-----1^4 Alsót uta ki

<------iMzódonyi

Hamvasi

Borz II. Borz I.

1.3

2.4

1.8

1.3 8.0

6.3 3.0

TIKÖVIZIG

összesen: 24,5 m3/s

m3/s

_I Borzi vízmérce 43+125

t

km

Szakaszhatár 43+000 km

Mezőtúri MMlEcsegfalvi Kíritói Kiritó-éri Csurgói Csudaballai Hídszegi

0.2 m3/s 0.2 m3/s

2.0 m3/s

KÖRKÖVIZIG

0.3 m3/s

összesen:

1.8 m3/s

6,0 m3/s

1.0 m3/s

0.5 m3/s

—■ TIKÖVIZIG védvonal

KÖRKÖV1ZIG védvonal

■— KÖTIKÖVIZIG védvonal

Hármas-Körös

A Hortobágy-Berettyóba történő vízbevezetések és -kivezetések elvi vázlata

A Hortobágy-Berettyó üzemével érintett három KÖVIZIG 27 olyan szivattyútelepet üzemeltet (65,9 nró/s együttes kapacitással), amelyek működésének korlátozást is igénybe kell venni a mezőtúri árvízkapu zárt állapotánál a főcsatorna terhelésének csökkentésére.

A Hortobágy-Berettyó árvízkapu madártávlatból, az üzemelő szivattyú-provizóriumokkal

NEVEZETES ÁRVIZEINK

Az 1965. évi árvizek idején április elsejétől június közepéig hat egymást követő árhullám alakult ki a Dunán. Emiatt mind a tetőző vízállások, mind a tartósság tekintetében példa nélküli, 119 napos védekezésre került sor. Ráadásul egyidejűleg a Rába és a Tisza völgyében is jelentős védekezést igénylő árvízi helyzet alakult ki. A Rábán április és augusztus között nyolc árhullám vonult le, közülük az első volt a leghevesebb. A folyó vízállása minden korábbinál magasabb volt, annak ellenére, hogy alsó szakaszán öt, mellékvizein további öt gátszakadás következett be és 30 ezer hektár elöntés keletkezett.

A Dunán a június elején keletkezett árhullám sorra múlta felül a korábbi jégmentes maximumokat. A hó közepén a Duna bal partján, Szlovákia területén két gátszakadás keletkezett. A Duna magyar szakaszán a védekezés sikeres volt. A legveszélyeztetettebb területekről a lakosságot biztonsági okokból kitelepítették, de ezeket is sikerült megvédeni az elöntéstől. Az egyidőben védett töltés szakaszok maximális hossza 2910 km, a hazai védvonalak kb. 70%-a volt, a III. fokú védelmi készültségéi szakaszok legnagyobb hossza 1060 km-t ért el.