Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Napi Vízjárási Térkép 2006. március 30. A magyarországi meteorológiai radarhálózat összesített csapadék intenzitás térképe 2006. március 30-án helyi idő szerint 21:30-kor (OMSZ) Napi Vízjárási Térkép Vízjárási térképet már 1890 óta közread - méghozzá lényegében változatlan formában - a vízügyi szolgálat. A sokszorosított térkép első alkalommal az 1892. évi árvíz ideje alatt jelent meg naponta. Néhány évig csak árvízi helyzetekben állították össze ezt a szemléletes kiadványt, de mint azt a jobb felső sarokban feltüntetett római számos évfolyam-jelzés is mutatja, 1895 óta folyamatosan jelenik meg „Napi Vízjárási Térképeként. A térkép fontosságát és hasznosságát az a tény is bizonyította, hogy 1920-ban az antant Szövetségi Ellenőrző Bizottsága gondoskodott arról, hogy a területi változások ellenére zavartalanul megjelenhessen. 2002 végéig, a CVIl-diknek jelzett (egy év néhány évtizeddel korábbi elírása miatt már 108.) évfolyammal bezárólag nyomtatott alakban is kiadták, ezt követően csak elektronikus változatban tekinthető meg az Országos Vízjelző Szolgálat internetes honlapján ( www.hydroinfo.hu ). A Duna-vízrendszer Kárpát-medencebeli szakaszát ábrázoló térképvázlaton egy adott folyószakasz medertelségére a felülnyomásban látható vonalak száma utal. A mederteltség a vízjátékon belül a pillanatnyi vízállás helyzetét rögzíti, százalékban kifejezve. Az eddig előfordult legmagasabb jégmentes vízállás 100%, a történelmi minimum pedig 0% Egy vonal 0-10% közötti mederteltséget jelez. A hatodik és következő vonalak vastagabbak, így utalnak a magasabb mederteltségekre. A naponta jelentő vízmércék adatai alapján készülő áttekintés jól elkülöníti az áradó (piros folyamatos) és apadó (kék szaggatott) vonallal jelzett folyószakaszokat. A tetőző és völgye- lő szakaszokat, ahol a tárgynapot megelőző 24 órában nem észleltek vízállásváltozást, hosszan szaggatott kék vonal jelzi. Külön jel utal a vízlépcsőkre. Még árvízi helyzetben is jól követhető a Vaskapu 1. vízerőmű gátjának hosszan érzékelhető vissza- duzzassztó hatása. Vízjáték, mederteltség A ví^áték egy meghatározott vízmércén az észlelés időpontjáig előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke.
