Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Március 30. 6:00 A Duna Passaunál 840 cm-rel tetőzött, 10 cm-rel elmaradva a 111. fokú készültség elrendelését jelentő vízszinttől; alatta a folyó intenzíven árad. A magyar Felső-Dunán az áradás mértéke két óra alatt 6—8 cm, Budapestnél 5 cm. Nagybajcsnál a vízállás 631 cm. A szigetközi szakaszra elrendelték a III. fokú készültséget, alatta Budapestig II. fokú a készültség. 6:00 A Tisza egész magyarországi szakasza — magas mederteltség mellett — mindenütt árad; Tiszabecsnél az áradás intenzitása kétóránként 10—14 cm. Általában I. fokú készültség körüliek a vízszintek. A Szamos és a Bodrog lassan, a Fekete-Körös hevesen árad. 6:00 24 óra alatt csaknem kétszeresére nőtt az árvízvédelmi készültségben lévő folyószakaszok hossza az országban: jelenleg 2232 kilométeren összesen 1617 fő vesz részt a védekezésben. 6:00 A főváros területére II. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Fóliával védik a repedezett tiszagyulaházi töltésszakaszt. Csütörtök Kiöntött a Duna RTL Klub Híradó, 2006. március 30. 16:12 Az elmúlt 24 órában több mint fél métert emelkedett a Duna vízszintje. A Szigetközben, Vének és Duna- remete között a legrosszabb a helyzet, ott harmadfokú a készültség. Folyamatosan árad a Mosoni-Duna is. Győrben csónakházak, több szórakozóhely és az uszoda is veszélybe került. Ezeket az épületeket már kiürítették, a rakpartot pedig napok óta lezárták. Az előrejelzések alapján péntektől a Duna teljes magyarországi felső szakaszán a legmagasabb készültséget kell elrendelni, Dunaszentpál és Mecsér térségében pedig megerősítik a gátat. Várhatóan még egy—másfél métert emelkedik a víz, de így sem éri el a 2002-ben mért szintet. Kormányzati Koordinációs Bizottság Amikor az ország nagyobb területét fenyegeti árvízveszély, különösen a rendkívüli védekezés időszakában, a védekezés vízügyi műszaki feladatainak ellátásába bekapcsolódnak más, nem vízügyi szervek is, például a honvédség, a polgári védelem vagy a helyi önkormányzatok Mindezt országos szinten — az egyes minisztériumok, valamint a helyi (megyei, fővárosi) védelmi bizottságok tevékenységét — a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) hangolja össze. A KKB vezetője a belügyminiszter. A KKB szakmai döntés-előkészítő szerve az Árvízvédelmi Munkabizottság, vezetője a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium vízügyi helyettes államtitkára. Péntekre összehívták az árvízvédelmi munkabizottságot Magyar Nemzet, 2006. március 30. 18:55 1965ótanem volt példa ilyen jellegű védekezésre, amikor a Dunán és a Tiszán egy időben ilyen magas árhullám vonul le - fogalmazott Varga Miklós a szaktárca rendkívüli tájékoztatóján. A vízügyi helyettes államtitkár elmondása szerint hosszan tartó árvízre kell készülni az egész országban. Varga Miklós közölte: péntekre összehívták a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) árvízvédelmi munkabizottságát, amely a hatékony intézkedésekről egyeztet majd. (A testület legutóbb a minden addigi rekordot megdöntő 2002-es dunai árvíz idején ült össze.) Dunaszentpál Az ÉDUKÖVIZIG működési területén fekvő települést 1391-ben említi először egy oklevél, „Zenth Pál” néven, mint a Héderváry grófok birtokát. Elnevezése templomának védőszentjéről származik. A „tótok” a falu ászaid részén telepedtek le, ezért a XVII. században „Tótszer”-nek, a templom környékét pedig „Magyarszer”-nek hívták. 1809-ben a napóleoni háború idején francia csapatok szállták meg a falut. A mezei gazdálkodás helyzetét a XIX. század végén végrehajtott Duna-szabályozás nagyban javította. A napjainkban 650 lelket számláló falu a második világháború után vált újra önállóvá, ugyanis 1926-ig Győrzámollyal, 1926—1945 között pedig Dunaszeggel volt közös igazgatás alatt. Hosszú idő óta az 1954-es árvíz volt az első, amely károkat okozott a falunak, de ezek a veszteségek még mindig kisebbek voltak, mint amilyeneket a többi szigetközi településnek kellett akkor elszenvednie. Töltésrepedés Töltésrepedés keletkezhet kötött talajú töltés kiszáradása, töltésbe épített duzzadó anyag, a töltés kezdődő csúszása vagy a felpuhult altalaj kitérése következtében. A töltésrepedés megjelenése szerint lehet hálós, hossz-, illetve keresztirányú. A hálós töltésrepedés általában ártalmatlan, míg a többi megjelenési forma beavatkozást igényel.
