Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Május

Május 9-10. 12 000 000 10 000 000 db 8 000 000 6 000 000 4 000 000 □ Tísza-völgyi önkormányzatok □ Tisza-völgyi KÖVIZIG-ek ■ Duna-völgyi önkormányzatok Q Duna-völgyi KÖVIZIG-ek 8 Rí n 8 S 8 8 ° n ^ ^ 'í oooooooooooo A dunai és tiszai árvízvédekezés homokzsák felhasználásának göngyölített adatai 8 8 8 S 8 8-rí in ló in in o o o o o o in o Május 9., kedd A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság létrehozta a megyei újjáépítési bi­zottságot. A figyelőszolgálat mellett az árvédelmi munkák zömét immár az ideiglenes védművek — első­sorban a magasítást szolgáló nyúlgátak — bontá­sa teszi ki. A korábban kiépített ideiglenes védművek visszabontása hasonló nagyságren­dű munkát jelent, mint megépítésük, mindezt jelzi a védekezésben foglalkoztatottak létszáma. Május 10., szerda 6:00 Folyóink fővédvonalain 1070 km hosszon tartanak még védelmi készültséget. Az előző 24 órában az árvízvédekezésben 5582- en vettek részt, 981 gépet és szállítóeszközt igénybe véve. 11 KOVIZIG területén, összesen 57 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség. 25 sza­kaszon I. fokú, 29 szakaszon II. fokú és 3 sza­kaszon védekeznek III. fokú készültségben. Az elöntött terület nagysága tovább csökkent, je­lenleg 82 ezer ha, ebből 35 ezer ha vetés-szántó. Az önkormányzati ideiglenes védművek bontá­sához a területileg illetékes KÖVIZIG-ek to­vábbra is műszaki irányítókat biztosítanak. 14:00 Ötnapos munkával leszerelték az ideigle­nes szivattyú-állásokat a Hortobágy—Berettyó árvízkapunál. 17:00 Az ágotai árvízi vészelzáró műnél újabb két 0,5 m magas betétpallót emeltek ki, to­vább növelve így a vízátvezetést a Horto­bágy—Berettyóba. Árvízvédelmi készültségi adatok május 10-én reggel Folyóink fővédvonalain 1070 km hosszon van árvízvé­delmi készültség. III. fokú a készültség a Tiszán Szolnok és Szeged között, a Zagyva torkolati szakaszán, a Hármas-Körös alsó szakaszán és a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán, összesen 557 km védvonalon; II. fokú a készültség a Tiszán Kisköre és Szolnok, valamint Szeged és a déli országhatár között, a Horto­bágy-Berettyó alsó szakaszán és a Hármas-Körös felső szakaszán, összesen 271 km védvonalon; I. fokú a készültség 242 km hosszon, a Tiszán Tisza­füred és Kisköre között, a Sebes-Körös alsó- és középső szakaszán, valamint a Berettyó alsó szakaszán. Készültségben lévő belvízöblözetek 2006. május 10. Árvíz után marad a szemét Magyar Nemzet, 2006. május 10. Lassan egy hónapja levonult az ár a Dunán, a töl­téserősítésre használt homokzsákok és a hordalék nagy része azonban még mindig a partot vagy a te­lepülések határát rondítja. A folyó menti kerékpár­utak veszélyessé és járhatadanná váltak, a kiemelt idegenforgalmú Dunakanyar pedig bizarr képet mutat. A civilek szerint mihamarabb meg kellene kezdeni a helyreállítást. Nem veszélyes, de potenciálisan fertőző hulla­dékként kell kezelni a kiáradt folyók eláztatta homo­kot, amelyet a zöldhatóság és az érintett önkormány­zat a közösen kijelölt depóba szállíttatja, vagy az álla­mi szerv viteti el a vízügyi területről. A nem szennye­zett homok építési célra még felhasználható, ám a műanyag zsákok kiürítése többe kerül, mint a hasz­nosításuk. Ezért akad olyan önkormányzat, amelyik inkább ingyen felajánlja a lakosságnak a zsákokat, csak azért, hogy ne kelljen elszállíttatni — mondta la­punknak Reich Gyula, az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője. Az árral érkezett tömérdek szemét is felhalmo­zódott a parton. Csak a Közép-Tisza vidékén a hullámtéren mintegy 13 ezer tonna hulladék úszik a vízen, fennakadva a növényzeten. Ezeket a mű­anyag palackokból, uszadékfából és háztartási sze­métből álló hulladékhegyeket haladéktalanul lera­kóba kell szállítani. Ott, ahol nincs állami tulajdonú védmű, és nem az önkormányzaté a terület, a föld- tulajdonosok kötelessége lenne a part megtisztítá­sa, a gyakorlatban azonban — az emberek passzivi­tása miatt - ezt a feladatot is az állam kénytelen magára vállalni. A környezetvédelmi felügyelőség ugyanis csak akkor kötelezhet bárkit a „rendrakás­ra”, ha környezetkárosítóvá válik a hulladék.

Next

/
Thumbnails
Contents