Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Április 21. A ma reggeli adatok szerint folyóink fővédvo­nalain összesen 2094 km hosszon van árvízvé­delmi készültség, ebből 793 km-en rendkívüli fokozatban. Az elmúlt 24 órában az árvízvédekezés költsé­ge 505 millió forint volt; 12 989-en dolgoztak a védvonalakon, 1591 gép és szállítóeszköz igénybevételével. Árvízvédekezésre az év eleje óta mintegy 7 milliárd 784 millió forintot kel­lett költeni. A ma reggeli adatok szerint a belvízzel elöntött terület nagysága 138 ezer hektárra csökkent, ebből 64 ezer hektár vetés-szántó. A védeke­zésben 707 ember vett részt, 178 gépkocsit és 57 munkagépet használva a munkálatokhoz. Az éjszaka folyamán a Körös-zugban, a Hár­mas-Körös jobb parti töltésén, a tiszai torkolat­tól mintegy 500 méterre, egy holtág-keresztezés­nél 90 m hosszú hosszanti repedések keletkeztek a töltéskoronán és a mentett oldali rézsűéiben. A csúszás felső éle a töltéskoronán volt. Nagy erőkkel védik a töltést, homokzsákos leterhelés­sel támasztva meg a rongálódott szakaszt. 9:50 A Körös-zugi töltéscsúszás védelmi mun­káinál bevetették az első helikoptert. Napköz­ben nyolc honvédségi helikopter végezte az anyagbeszállítást. A folyamatos beavatkozás eredményeként a kezdetben 25 cm/óra sebessé­gű csúszás lelassult, de a töltés állékonyságának fenntartása, a teljes stabilzálás rendkívüli erőfe­szítéseket igényelt és csak április 27-re sikerült. 10:00 Nagyrét kitelepítésére tett javaslatot Var­ga László, a KÖTIKÖVIZIG védelemvezetője a Csongrád Megyei Védelmi Bizottságnak. Péntek Megosztott kárviselés Magyar Nemzet, 2006. április 21. Az Országgyűlés két éve alkotott törvényt a Wes­selényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról. A jogszabály szerint érdekközösséget kell létrehozni, és „meg kell erősíteni az érintettek ön­gondoskodó felelősségét”. A veszélyeztetett területeken élők 2003 augusz­tusa óta szerződést köthetnek a Magyar Állam­kincstárral, s havidíjat fizethetnek a Wesselényi-alap számlájára. Az összeg nagysága attól függ, milyen értékre szerződtek. A legtöbben hatmillió forint kö­rüli tételt jelöltek meg. Az állam legfeljebb 15 milli­ós kártalanítást vállalhat. A Magyar Államkincstár­tól kapott tájékoztatás szerint - noha országszerte népszerűsítették ezt a kártalanítási lehetőséget — a törvény hatályba lépése óta csupán száznegyven magánszeméllyel sikerült megállapodniuk. Jó né­hány aláírt szerződés meg is szűnt, mivel a díjfizetés elmulasztása után hat hónappal érvényét veszti a megállapodás. Budapesten erre különösen sok pél­da akadt, miután időközben megépült a veszélyez­tetett környéket védő egyik gátszakasz. A befizetőktől évi egy-másfél millió forint érke­zik — közölte Serestté Hermann Mária, a kincstár fő­osztályvezetője. A kormány eddig 220 millió forint­nyi hozzájárulást folyósított a szerződést kötött ká­rosultaknak, noha a Wesselényi-alap működtetése részben fölemészti az állami forrásokat. Kár esetén mégis feltöltik a kasszát — a szerződő tulajdonosok kárát ugyanis mindenképpen ki kell fizetni. Homokzsák-felhasználás 2006. április 11-23. db OTisza-völgyi önkormányzatok Az 1879. évi petresi gátszakadás helye a Tiszán Vízügyesek dicsérete Délmagyarország, 2006. április 21. Van-e pénzben, emberben, technikában hiány, mi­ben tudok segíteni Szegednek? - kérdezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap Botka Lászlótól, Szeged polgármesterétől, a helyi védelmi bizottság elnöké­től az árvízi emlékműnél. — Semmiből nincs hiány, a lakosság együttműködő és segítő - válaszolta a polgármester. - A városban nyugalom van, Szeged működik, csak a legszükségesebb korlátozó intéz­kedéseket kellett elrendelni. „Miközben más orszá­gokban egymás után kerülnek víz alá a területek, mi Magyarországon gátak között tartjuk az árvizet és ez a magyar vízügyes szakemberek remek munkáját dicséri" — mondta a miniszterelnök. Homokzsákos védelem a szegedi Belvárosi hidnál

Next

/
Thumbnails
Contents