Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 21. A ma reggeli adatok szerint folyóink fővédvonalain összesen 2094 km hosszon van árvízvédelmi készültség, ebből 793 km-en rendkívüli fokozatban. Az elmúlt 24 órában az árvízvédekezés költsége 505 millió forint volt; 12 989-en dolgoztak a védvonalakon, 1591 gép és szállítóeszköz igénybevételével. Árvízvédekezésre az év eleje óta mintegy 7 milliárd 784 millió forintot kellett költeni. A ma reggeli adatok szerint a belvízzel elöntött terület nagysága 138 ezer hektárra csökkent, ebből 64 ezer hektár vetés-szántó. A védekezésben 707 ember vett részt, 178 gépkocsit és 57 munkagépet használva a munkálatokhoz. Az éjszaka folyamán a Körös-zugban, a Hármas-Körös jobb parti töltésén, a tiszai torkolattól mintegy 500 méterre, egy holtág-keresztezésnél 90 m hosszú hosszanti repedések keletkeztek a töltéskoronán és a mentett oldali rézsűéiben. A csúszás felső éle a töltéskoronán volt. Nagy erőkkel védik a töltést, homokzsákos leterheléssel támasztva meg a rongálódott szakaszt. 9:50 A Körös-zugi töltéscsúszás védelmi munkáinál bevetették az első helikoptert. Napközben nyolc honvédségi helikopter végezte az anyagbeszállítást. A folyamatos beavatkozás eredményeként a kezdetben 25 cm/óra sebességű csúszás lelassult, de a töltés állékonyságának fenntartása, a teljes stabilzálás rendkívüli erőfeszítéseket igényelt és csak április 27-re sikerült. 10:00 Nagyrét kitelepítésére tett javaslatot Varga László, a KÖTIKÖVIZIG védelemvezetője a Csongrád Megyei Védelmi Bizottságnak. Péntek Megosztott kárviselés Magyar Nemzet, 2006. április 21. Az Országgyűlés két éve alkotott törvényt a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról. A jogszabály szerint érdekközösséget kell létrehozni, és „meg kell erősíteni az érintettek öngondoskodó felelősségét”. A veszélyeztetett területeken élők 2003 augusztusa óta szerződést köthetnek a Magyar Államkincstárral, s havidíjat fizethetnek a Wesselényi-alap számlájára. Az összeg nagysága attól függ, milyen értékre szerződtek. A legtöbben hatmillió forint körüli tételt jelöltek meg. Az állam legfeljebb 15 milliós kártalanítást vállalhat. A Magyar Államkincstártól kapott tájékoztatás szerint - noha országszerte népszerűsítették ezt a kártalanítási lehetőséget — a törvény hatályba lépése óta csupán száznegyven magánszeméllyel sikerült megállapodniuk. Jó néhány aláírt szerződés meg is szűnt, mivel a díjfizetés elmulasztása után hat hónappal érvényét veszti a megállapodás. Budapesten erre különösen sok példa akadt, miután időközben megépült a veszélyeztetett környéket védő egyik gátszakasz. A befizetőktől évi egy-másfél millió forint érkezik — közölte Serestté Hermann Mária, a kincstár főosztályvezetője. A kormány eddig 220 millió forintnyi hozzájárulást folyósított a szerződést kötött károsultaknak, noha a Wesselényi-alap működtetése részben fölemészti az állami forrásokat. Kár esetén mégis feltöltik a kasszát — a szerződő tulajdonosok kárát ugyanis mindenképpen ki kell fizetni. Homokzsák-felhasználás 2006. április 11-23. db OTisza-völgyi önkormányzatok Az 1879. évi petresi gátszakadás helye a Tiszán Vízügyesek dicsérete Délmagyarország, 2006. április 21. Van-e pénzben, emberben, technikában hiány, miben tudok segíteni Szegednek? - kérdezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap Botka Lászlótól, Szeged polgármesterétől, a helyi védelmi bizottság elnökétől az árvízi emlékműnél. — Semmiből nincs hiány, a lakosság együttműködő és segítő - válaszolta a polgármester. - A városban nyugalom van, Szeged működik, csak a legszükségesebb korlátozó intézkedéseket kellett elrendelni. „Miközben más országokban egymás után kerülnek víz alá a területek, mi Magyarországon gátak között tartjuk az árvizet és ez a magyar vízügyes szakemberek remek munkáját dicséri" — mondta a miniszterelnök. Homokzsákos védelem a szegedi Belvárosi hidnál
