Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Csütörtök A hidrológiai előrejelzések adatigényének kielégítése, a vízhozamgörbék nagyvízi tartományának meghosszabbítása, valamint az árhullámok hidraulikai modellezéséhez szükséges adatok előállítása érdekében az ATIKÖVIZIG folyószakaszain öt helyen, öt mérőcsoport tizennégy szakembere méri a napi vízhozamot. A Tisza szegedi szelvényében ma 1008 cm-es vízállásnál 3790 m3/s-os vízhozamot mértek, mely utólag a 2006. évi árvíz legnagyobb szegedi vízhozamának bizonyult A mérésekhez forgószárnyas sebességmérő műszert és — az alsó-tiszai árvizek történetében először egy új ultrahangos mérési technikát, ADCP (Acoustic Doppler Current Profiler) műszert használnak. A vízhozammérések alkalmával lebegtetett hordalékmintát is vesznek, az árvízi hordalékszállítás meghatározásához. A késő délutáni órákban Csongrád közelében, a sárkányfarki zsilipnél vízbetörést észleltek. A Szolnok alatti Tisza-szakaszon — az újabb előrejelzések alapján — tovább magasították és erősítették az ideiglenes védműveket. Martfűnél és Rákóczifalvánál folyamatosan pótolták a magassági hiányokat. A Hármas-Körös mentén megépültek a nyúl- gátak. Egyre kritikusabb helyzet alakult ki Kunszentmártonnál, ahol a gátak annyira átáztak, hogy a víz a lakóházakat veszélyeztette. 22:00 Megkezdődött a Hármas-Körös tetőzése Szarvasnál 986 cm-rel, és mindössze négy óra múlva a folyó vízszintje lassan apadni kezdett. Ez a vízszint 32 cm-rel haladta meg az 1970. évi, eddigi maximumot. A mai napon volt a KÖRKÖVIZIG területén a tartósan magas vízállások következtében kialakult árvízi jelenségek maximuma. A Tisza vízhozamgörbéje Szegednél Vízhozammérés csónakból a szolnoki szelvényben A szelvény menti sebességeloszlás képe a Tiszán Szegednél a 2006. április 20-i mérésnél