Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Április

Árvízvédelmi szakasz

február

március

április

21

22

23

25

26

27

?3

•

2

3

4

5

6

1

3

5 1

11

12

13

14

15

16

17

13

19

20

21

22

23

fi

25

26

27

23

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

S3

8

”

Tisza

10.01

10 02

Tisza

10 02

Zagyva

10 03

Tisza

10 04

Haza

10 05

Hármas-Körös

10 05

10.06

Tisza

10 07

Tisza

10 03

Hármas-Koros

10.09

Hortobágy-Berettyó

10.10

Hcrtob ág,-Berettyó

10 11

Zagyva

I I

_L

1

I l

l

_L

■ I—

_L

_L

Árvízvédelmi szakasz

á

prilis

ma

_______________

9.

10

1

1

12

13.

14

15

16

17.

18

19

M.

21

21

24

25 2

27

28

30

31

•

2

3.

4

5

6

7

8

9

10

ír

12

JJ

14

15.

16.

£

19.

20.

F1

22

23.

24

fOOlfl

Tisza

10 01

10.02

Tisza

10 02

Zagyva

10 03

Ti9za

r~

10.04

Tisza

::

10 05

Tisza

10.05

Hármas-Körös

10.06

Tsza

_

10 07

Tisza

IC JS'4 ' 10 03

Hármas-Kőrös

10.09

Hortobágy-Berettyó

10 10

Hortobágy-Berettyó

10 11

Zag,~.i

□ I fok I' II fóti t 1 III fbk I I rendkívüli

A KÖTIKÖVIZIG árvízvédelmi szakaszaira elrendelt készültségi fokozatok - 2006 február-május

Még árad a Tisza Szegednél

Magyar Nemzet, 2006. április 19.

Már 25 centiméterrel magasabb a Tisza vízállása Szegeden, mint 1970-ben volt, amikor 960 centiméteren tetőzött a folyó — mondta el lapunk kérésére Kozmák Péter, a szegedi árvízvédelem irányítója. Tájékoztatása szerint várhatóan péntekig még árad a Tisza, és csak azután kezd apadni. A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy tíz méteren tetőzik a folyó. Várhatóan nem kell veszélytől tartani, mert a városon belül 1050 centiméter magasak a védművek, Szegeden kívül pedig tizenegy méteresek. Kozmák Péter közölte: jelenleg háromszázan dolgoznak a szegedi és a környékbeli gátakon. A 24 órás figyelőszolgálatot egyszerre hetvenen látják el, a honvédség hatvan katonát küldött, harmincötén pedig a polgári védelemhez tartoznak. Tegnap óta a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói is a szegedi töltéseken segédkeznek. A védelem vezetője arra is kitért, hogy a belvárosi Tisza- part lezárására azért volt szükség, mert a katasztrófaturisták akadályozták a védekezési munkát.

Az áradó Tisza Szegednél - madártávlatból

A községháza Nagytőkén

Nagytőke

A község Csongrád megyében, az ATIKOVIZ1G működési területén, Szentes és Kunszentmárton között, a Tőke-ér és Veker-ér szögletében terül el. Ősidőktől fogva lakott hely — a határában feltárt honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetők tanúsága szerint. A település nevét — egy birtokosztás kapcsán, „Theuke (Thoke)” alakban - 1488-ban említi először egy oklevél. A középkorban nemzetközi út haladt át a községen. A települést a törökdúlás 1599- ben, majd 1693-ban teljesen megsemmisítette. 1721-től Szentes lakói bérelték területét.

1952-ben alakult újjá a község a Szentes határából lehasított területen. A népesség mindmáig folyamatosan csökken; jelenleg alig több mint ötszázan élnek itt. A lakosság többsége ma is növénytermesztésből és állattenyésztésből próbál megélni. A fő termény a búza és a kukorica, a legtöbb gazda pedig juhot, sertést, lovat nevel és értékesít.

Közúti lejáró lezárása a szegedi Tisza-parton