Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Most nincs idő a halászatra... A Kurca-part Szegváron Felvonul a honvédség a Hármas-Körösre Készül a nyúlgát a Hármas-Körösön. Öcsödnél A KÖRKÖVIZIG Zsófia-majori védelmi központja Árvízvédelmi készültségek - 2006. április 19 A Vízmérce r\i Fontosabb vízfolyások r\j I. fokú készültség II. fokú készültség ni. fokú készültség Rendkívüli fokozat — KÖVIZIG határ Szegvár Az ATIKÖVIZIG működési területén, a Tisza bal parti árterén fekvő Szegvár a „vizek faluja”: területén folyik keresztül a Kurca és a Kórógy-ér. Az ősi Tisza-mederben folyó több mint 30 kilométeres Kurca a Körösből — annak torkolatától alig egy kilométerre — szakad ki és a Tiszával párhuzamosan kanyarog, míg végül Mindszent fölött ömlik bele. Először I. Gé%a adománylevele említi 1075-ben „Curicea” néven. Szegvár természetes tava a Kórógy-tó, mely a falu belterületén terül el. Északnyugatra található a I^indor-tó, délre a Ludas-ér. A gazdag vízivilágnak köszönhetően Szegvár és környéke már az új-kőkorszak- ban lakott terület. A Xll-től a XVI. századig Szegnek („Zeegh”) említik a települést Ezen a Kurca kiszögellé- se, nagy kanyarja értendő, amely U alakban övezi a falut A XVI. század elején Dóqy János a falu birtokosa, aki erős fallal övezett kastélyt építtetett a Kurca partjára Ettől kezdve Szegvár a település neve. A XVIII. század elején Szegvár és környéke a Károlyi grófoké lett, akik jobbágycsaládokkal telepítették be a falut a mai Heves és Nógrád megye területéről. Szegvár 1776-1883 között megyeszékhelyi szerepet is betöltött. A XIX. század második felében megindult vízszabályozási (ármentesítési) és vasútépítési munkák kubikusai között szegváriak is jelentős számban voltak. A Kurca-főcsatorna rekonstrukciós munkáinak folytatása és befejezése kiemelt jelentőségű az 5300 lakosú nagyközség számára is. Szegvár és környéke valóságos horgászparadicsom.
