Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Csapadék előrejelzés 2006. április 9. 11:00 A meteorológiai előrejelzések alapján csapadékhullás kezdődik a mai napon a Felső-Duna bajor vízgyűjtőjén és Inn medencéjében. A fokozatosan kelet felé húzódó csapadékzóna súlypontja a Duna részvízgyűjtőin hétfőre, a Tiszáén keddre esik. Összességében jelentős mennyiségű — a Tisza medencéjében hétfőn—kedden területi ádagban 10-15 mm közötti — csapadék várható. Négy napos csapadék előrejelzés Készült: 2006. április 9. 11:00 Részvízgyűjtők 04. 09. 04. 10. 04. 11. 04. 12. Duna az Inn torkolat felett 3,0 19,0 1,7 5.6 Inn vízgyűjtője 1,9 20,2 4,5 5,4 Traun és Enns vízgyűjtője 0,0 10,5 4,9 3,5 Bécsi medence 0,5 10,2 1,4 1,9 Morava vízgyűjtője 0,4 14,9 2,0 1,8 Rába-Répce 0,0 6,9 1,9 1,1 Vág-Garam-Nyitra-lpoly 0,0 7,3 7.7 0,8 Közép-Duna 0,0 3,9 3,8 0,3 Zala és Balaton 0,0 3,8 5,4 0,3 Sió-Ka pos-Sárvíz 0,0 2,1 5,5 0,1 Sajó-Hernád 0,0 1,4 13,4 0,3 Zagyva-Tarna 0,0 1,1 5,8 0,1 Közép-Tisza 0,0 0,4 6,0 0,0 Bodrog 0,0 0,1 13,7 0,4 Felső-Tisza-völgy 0,0 0,0 11,3 2,4 Szamos-Kraszna 0,0 0,0 11,8 2,1 Körösök vízgyűjtője 0,0 0,0 7,8 0,3 Maros vízgyűjtője 0,0 0,0 9,0 2,7 Mura vízgyűjtője 0,2 11,9 3,3 1,2 Dráva felső vízgyűjtője 0,0 6,2 7,8 0,1 Dráva alsó vízgyűjtője 0,0 1,1 9,7 0,2 Közlekedési hírek Sebesség-korlátozással kell számolni a Komárom—Almásfüzitő, Sárospatak—Sátoraljaújhely, a Tokaj—Rakamaz, valamint a Nyíregyháza—Balsa vasútvonalakon. A közúti közlekedésben jelentősen enyhítették a korlátozásokat a 2-es, a 10-es, a 11-es, a 6-os és az 56-os utakon. ooooooooooo A Maros árhullámképe Makónál Védekezés a nyárigátakon OBJEKTÍV Hírügynökség, 2006. április 9. Bács-Kiskun megyében jelenleg nyolc településen védekeznek az árvíz ellen, a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulással közösen - öt község (Szalkszentmárton—Tass, Dunaegyháza, Solt— Harta, Dunapataj) lakói a nyárigátakat magasítják. A KvVM kiemelten fontos megvédendő szakasznak tartja ezeket a töltésszakaszokat, és — az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal együttműködve - mindent megtesz az értékes területek bevédéséért. A nyárigátak töltésteste azonban fokozatosan átázik; egyre gyakrabban jelentkeznek fakadóvizek, szivárgások, amelyek beavatkozást ugyan nem, de fokozott megfigyelést igényelnek. Baja a Sugovicával - madártávlatból. 2006. április 9. Tiszavárkony A Tisza jobb parti, szolnoki árterén, illetve Szolnoktól délre, a KÖTIKÖVIZIG működési területén fekvő mai nagyközség nevét „Varkun” formában rögzíti az első írásos dokumentum, mely 1301- ből származik. A honfoglalás idején a Tisza kissé magasabb bal oldala a magyar törzsbeli Szolnok nemzetség, jobb oldala a Jenő nemzetség szállásbirtoka lett. A későbbi történeti mondák alapján Várkonyban zajlott le a nevezetes „Korona, avagy a kard” választás Endre király és Béla herceg között. A település további története is mozgalmas maradt. 1397-ben Zsigmond király sókamarai hivatalt állíttatott fel, melyet együtt említettek a szegedivel. A hódoltság alatt, 1596-ban teljesen elnéptelenedett a község, majd alig hatvan év múltán újra elmenekültek lakói. A XVIII. század elején Nógrád megyéből hozattak telepeseket az új birtokosok, s ettől kezdve a falu lassan fejlődésnek indult. A település határát az 1853-ban alakult Gerje és Perje Vízszabályozó Társulat ármentesítette. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején erősen megrongálódtak a középületek a román királyi csapatokkal vívott harcokban, s átszakították a Tisza védőgátjait is, emiatt az egész határ víz alá került. Terményben és állatállományban egyaránt nagy veszteség érte ekkor a községet. 1897-ben itt született a jeles vízmérnök, Sikó Attila, a tiszaburai csőzsilip és a nicki gát statikai tervezője. Az 1728 lakosú, halmozottan hátrányos helyzetű, de festői szépségű községben, a Tisza-part közelében található a Népművészeti Alkotóház.
