Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
A vízjárási helyzet várható alakulása A % Országos Vizjel^ő Szolgálat előrejelzése A dunai árhullám tetőzése ma reggel a Baja alatti szakaszon jár. Az árhullám a holnap estére várhatóan elhagyja Magyarország területét. A Tisza árhullámának tiszalöki tetőzése a mai napon befejeződik. Lejjebb, Szolnoknál a vízszint várhatóan kedden éri el a 900 cm-es értéket, az itteni tetőzés legkorábban a jövő hét legvégére várható. Szegednél a III. fokú készültségi szint elérése hétfő estére valószínűsíthető. A Bodrog hazai szakaszain a tokaji tetőzést követően lassan csökkennek a vízszintek, a vizsgált időszak alatt a III. fokú készültségi szint felett maradnak. A Sajó—Hernád vízrendszerén szintén lassú az apadás. A Hármas-Körös alsó szakaszán a Tisza alakítja a vízjárást. A vártnál jelentősebben emelkedett Fekete-Körös vízszintje, ám ez csak viszonylag csekély (jórészt egy méter alatti) vízállás-növekedést idézhet elő a hazai szakaszokon. A Maros vízszintjét Makónál erősen befolyásolja a Tisza, ezért itt valószínűleg elhúzódik a tetőzés: a III. fokú készültségi szintre minden bizonnyal a jövő hét első felében lehet számítani. Árvízvédelmi készültségek április 8-án reggel Ötödik napja rendkívüli védekezési fokozat van érvényben a Duna Komárom és Tass közötti szakaszán, az Ipoly torkolati szakaszán 158 km hosszon az állami főműveken, valamint Budapesten, 84 km hosszú fővárosi védvonalakon. III. fokú a készültség a Dunán a szigetközi alsó szakaszon, Tass alatt a bal parton az országhatárig, a Tiszán Tokaj és Csongrád között, a Zagyván Szolnok és Ujszász között, a Taktán, a Lónyay-főcsatorna alsó és középső szakaszán, a Bodrogon, a Hármas-Körös felső szakaszán, a Hortobágy—Berettyón, valamint a Berettyó és Sebes- Körös alsó szakaszán, összesen 1423 km védvonalon. II. fokú készültséget tartanak 748 km védvonalon. A Duna mentén a betorkolló folyók (Rába, Rábca, Marcal, Mosoni-Duna) alsó szakaszain, a Duna jobb partján Dunaföldvár alatt, a Sión és a Nádor-csatornán, a Tiszán Záhony és Tokaj között és Csongrádtól a déli országhatárig, a Lónyay-főcsatorna felső szakaszán, a Maroson, a Sajó torkolatánál, a Kettős-Körösön, valamint a Hármas-Körös alsó szakaszán. I. fokú a készültség 509 km hosszon, a Tiszán Vásárosnamény és Kisar között, a Krasznán, a Szamos torkolati szakaszán, a Fehér- és a Fekete-Körösön. Tetőzik a Duna a mohácsi árvízvédelmi partfalnál Kertész Ferkas Lajos gátőr jelentést tesz Rab Ferencnek, az ADUKÖVIZIG védelemvezető-helyettesének NEVEZETES ÁRVIZEINK 1876-ban részben egy időben, részben néhány hét időkülönbséggel katasztrofális árhullámok vonultak le a Tisza-völgyben és a Dunán. Az árhullám-sorozat a Tisza-völgyben február 3-án a Berettyón kezdődött és február 20-án folytatódott a Temesen és a Béga csatornán. A Duna 1876. évi árvize magasságát tekintve az 1838. évi jeges nagy víz után a második legmagasabb árhullám volt Budapesten. 1876 azon ritka évek közé tartozott, amikor a Dunán két nagy árhullám vonult le februárban és márciusban, 13 nap eltéréssel. A második árhullám utolérte az elsőt, Mohács alatt már el sem lehetett különíteni azokat egymástól. A Tisza-völgyi árvíznél a folyók nagy részén új magassági rekordok születtek. Már Vásárosnaménynád is csúcsdöntő vízállás alakult ki. A folyón lefelé haladva a tiszai árvizet növelte a Bodrog, Körösök és Maros nagyvize. A dunai árhullám magas vize visszaduzzasztot- ta a Tiszát, amitől az Alsó-Tisza vidék hónapokig szenvedett. A tiszai károk felülmúltak minden korábbit. Egyes források szerint csaknem 300 gátszakadást regisztráltak. Árvízvédelmi készültségek - 2006. április 8 A Vízmérce ■ty/ Fontosabb vízfolyások I. fokú készültség II. fokú készültség 'V III. fokú készültség 'V Rendkívüli fokozat — KÖVIZIG határ
