Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
III. Az öntözés fejlesztése és támogatásának helyzete a világ néhány országában
a rövidebb idejű hitelvisszafizetésnél 12%-ot is eléri a kamatláb. Ugyanakkor a hosszú lejáratú hiteleknél az első időszakban csak a kamatterhet kell fizetni és csak a későbbi években - az úgynevezett amortizációs időszakban - kell a hitelt (tőkét) törleszteni. A hitel mértéke a teljes költség 85-100%-át is elérheti. 2. Az öntöző berendezések rekonstrukcióját a létesítéshez hasonlóan, de inkább preferált hitellel támogatják. Ez esetben is előfordul azonban az épület, építmény jellegű eszközök állami támogatása. Az öntöző berendezéseknél 0-50% támogatás van változó körülmények mellett (Anglia, USA, Lengyel N.K.). Az USA-ban ezen kívül speciális, kiemelt programok esetében különleges támogatást adnak. A hitel aránya a rekonstrukciós támogatásoknál általában 20-80%, de azokban a tőkés országokban, ahol nagy a rekonstrukció állami támogatása (NSZK) ott külön preferált hitelt nem nyújtanak. Itt a normál banki hitel (lejárati idő, kamatláb) áll rendelkezésre. A preferált hiteleknél 1-30 év közötti lejárati időt adnak. A lejárati idő hosszát tekintve az USA-ban legkedvezőbb a helyzet (20-30 év), a többi államokban 1-12 év. 3. A berendezések üzemeltetésénél a szocialista országok kivételével nincs támogatás. Minden esetben teljes költséget fizetnek a farmok a víz használatáért. A szocialista országokban vagy nincs vízdíj, vagy a teljes bekerülési költségnek 1/4-1/3-át fizetik. Ez nem függ az évjárattól és csak a felhasznált víz mennyisége után fizetik. Nincs területi vízdíj. A tőkés országokban is a felhasznált víz mennyisége után fizetik a vízdíjat, ami viszont évenként változó nagyságrendű. Száraz években kevesebb a m3-re jutó vízdíj, míg csapadékos években nagyobb. A teljes költséget a felhasznált víz arányában osszák el és természetesen a kevesebb öntözővíz felhasználásnál (csapadékos év) többe kerül az egységnyi víz mennyisége a száraz években fordítva. Ennek a számítási módnak előnye, hogy a csapadék aktuális helyzetéhez igazodik, de hátránya, hogy a csapadékos években nagyon kevés kultúra esetében kifizetődő az öntözés. Másik sajátossága a vízdíjnak, hogy differenciálódik aszerint is, hogy az év mely időszakában veszik igénybe. Angliában pl. a tenyészidőben igénybevett víz díja tíz- „ szerese, mint a téli félévben. Ez utóbbi esetben tározókba vételezik a vizet és a tározó létesítési költsége terheli a termelőt. Erre viszont a létesítéskor támogatást kap, ami mérlegelés tárgya, hogy melyik vízellátás a kedvezőbb . Ezen túl a vízforrás is nagymértékben differenciálja a vízdíjat. Szintén angol példára hivatkozva:- a vízfolyásokból tenyészidőszakban adott vizet 100— nak véve 9 5
