Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
egy 70 ezer ha-on lehet számolni a vízigényes zöldségkultúrák öntözésével. Az azonos ökotípusok által körülhatárolt területeken a fejlesztés időbeli sorrendiségét a továbbiakban- az ott működő gazdaságok felkészültsége,- az elérendő termésszintek és- a gazdaságossági megfontolások szabják meg. A vízbeszerzési lehetőségek vizsgálata azt mutatja, hogy a ma meglévő főművi kapacitás a távlatban mutatkozó, illetve meghatározható igényeknek összességét nem tudja kielégíteni, ezért az összes lehetőség kihasználásához további főmű fejlesztés szükséges, perspektivikusan adott helyeken jelentősége lehet az előkezelt szennyvizek öntözési célú fel- használásának is. A meglévő öntözőrendszerek műszaki rekonstrukcióját (intenzifikálását, korszerűsítését) az ökotípusok által megszabott agronómiái alapok (termesztési struktúra) és a fejlesztésnél tárgyalt sorrendiség figyelembevételével célszerű beütemezni és elvégezni. A megállapítások átlagos körülményekre, átlagos vízjárású évekre vonatkoznak. Az extrém vízhiányos években az öntözésre berendezett területeken a maximális kapacitás kihasználás esetén is számolni kell vízpótlási hiányokkal és ebből eredő terméskiesésekkel, de ilyen esztendők előfordulása csupán 10 évből 2-re tehető. öntözés fejlesztés középtávú - 1990-ig terjedő - terve A VII. ötéves tervidőszaktól öntözéses gazdálkodásunkat alkalmassá kell tenni a megváltozott - és a folyamatosan változó - körülmények rugalmas követésére, mivel- az ország szárazságra hajló körzeteiben - egyébként potenciálisan jó termőképességű területeken (Alföld, Mezőföld)- a termésingadozások ellensúlyozása csak vízpótlással lehetséges,- a különösen intenzíven gazdálkodó üzemekben a termelési színvonal megőrzése és az alkalmazott termesztéstechnológia eredményessége a vízellátottság függvénye,- a szárazgazdálkodással elérhető termelési színvonal tartalékai kimerülőben vannak, illetve a vízgazdálkodásnak a többi termelési tényező színvonalára való emelésével érhető el hozamfokozás,- néhány vízigényes növényt (pl. rizs, zöldségfélék, cukorrépa, burgonya) eredményesen, állandó magas hozamszinteken csak vízpótlással lehet viszonyaink között termeszteni,- a komplex meliorációban részesített területeken és az ültetvénytelepítéseknél a kedvező termőhelyi feltételek teljeskörű biztosításához a vízpótlás feltételei is szükségesek. 88
