Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében

- a táblán belüli öntözőelemek gépi mozgatása, majd automatikus működtetése általánossá válik, ezen keresztül elérhető, hogy az 1000 ha-ra vetített jelenlegi 16-24 fő élőmunkaerő szükséglet 6-10 főre csökkenjen (24. sz. táblázat).- az energiaellátás miatt az energiatakarékos megoldásokat kell előnyben részesíteni. Az energiafelhasználás értékelésénél azonban teljes energia szükséglettel kell számolni;- a mai formában működő kettős hasznosítású nyílt csatorna- hálózatok fokozatos kikapcsolása mellett növekszik a földbeépített zárt vízvezető rendszerek területe.- a felületi öntözési mód szélesebb körű elterjedésének és hatékony alkalmazásának feltétele a felületkialakító géprendszerek és felszerelések általános térhódítása. Az öntözővíz szállítási veszteségének csökkentését, a vízadagolás egyenletességét az alacsony nyomáson működő zárt vízvezető elemek segítik. Az automatikák alkalmazása itt is általánossá válik;- gyors területi fejlesztés előtt áll a csepegtető öntözés.

Az elmúlt években elsősorban külföldi tapasztalatok alapján kezdődött meg a fejlesztő munka. Ennek során alapvető feladatként jelentkezett a módszer "nagyüzemesítése," mivel a csepegtető öntözési módot a "farm gazdaságoktól" vettük át. A fejlesztő munka első üteme sikerrel járt és kialakultak a csepegtető öntözés tervezésének, építésének nagyüzemi módszerei.

További kiemelt feladat a megfelelő adagoló elemek, szűrők, és automatikák minősítése, gyártásának biztosítása, amennyiben erre a hazai ipar nem képes, szükségessé válik az import, illetve licensz alapján történő hazai gyártás:- az esőztető gépi áttelepítésű berendezések ipari háttere folyamatos fejlesztés mellett alakult ki. A jó ütemű műszaki fejlesztés gátja az üzemi rekonstrukció és fejlesztés alacsony mértéke. A BAUER gépek importja magas műszaki színvonalú berendezéseket biztosít a mezőgazdaság részére;- a hazai szivattyúgyártás magasabb üzemi igények kielégítésére is képes. A mobil szivattyúgyártás 1981-82-ben, majd 1986-ban korszerűsödött, új, magasabb műszaki igény kielégítésére alkalmas agregátok alakultak ki;- az altalajöntözés számos előnnyel rendelkezik (víztakarékosság, a talaj optimális mértékű nedvesítése). Ennek ellenére mindaddig, amíg az építés és biztonságos üzemelés módszerei nem alakulnak ki, lényeges előrelépéssel reálisan számolni csak az igen jó adottságú területeken (pl.

Győr megye) lehet;- az öntözési módok fejlesztése során elsősorban a nagyértékű gyümölcs kultúrák esetében figyelembe kell venni azokat