Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében

A csapadékviszonyok az öntözés szükségességét alátá­masztják és azt is bizonyítják, hogy növekvő termelési színvonal mellett- már megengedhetetlen a termelésnek az időjárástól függő nagymérvű kockázata, valamint- az üzemek kiegyensúlyozott jövedelméhez fűződő érdekek miatt egyre inkább gazdasági szükséggé is válik az öntö­zés . A fény hosszú távú termelési célkitűzéseink teljesítésé­ben nem lesz korlátozó tényező. Az öntözés nélküli termesztés esetében egy-egy növény tenyészterülete nagyobb, mint ami­lyenre a növénynek a -fény biztosítása szempontjából szüksé­ge lenne, mivel a tenyészterület nagyságát a talajnak a nö­vény számára szükséges vízkészlete határozza meg. öntözéses gazdálkodás esetében fordított a helyzet, mivel a tenyész- területet - egyéb más tényezők mellett - döntően a növény­egyed fényszükséglete szabja meg. A hőmérséklet és a hőösszeg figyelembevételével megvá­lasztott növényfajok és fajták termesztésének a tenyészidő- szak és napi átlagos hőmérséklet általában nem akadálya. Egyes években előfordul, hogy egyes zöldségfajok, va­lamint a rizs (1978) termését a hőmérséklet érzékenyen be­folyásolja. Ugyancsak előfordul magas FAO számú kukorica­hibridek termelése - és főként öntözése - esetében, hogy a tenyészidőszakban uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt nem tudnak beérni. A helyes fajtaválaszték ennek a problé­mának egyik megoldási módja. A szélsőséges hőviszonyok (fagy, perzselés, hőguta) elemi károk és igy ezeket a termelés kockázatnövelő ténye­zőiként kell felfogni. b) A mezőgazdasági termelést korlátozó természeti adottságoknak a termelés növelésére gyakorolt hatása Országunk mezőgazdasági művelés alatt álló területének egy része hullámterek, nem védett vízfolyások mellett he­lyezkedik el, rendszeres vízelöntésnek vannak kitéve, illet­ve gazdaságosan nem védhetők. Jelentős olyan területtel is rendelkezünk, ahol a hosz- szú távú mezőgazdasági fejlesztési koncepció csak az átlagos termelési érték növekedésének az 50%-ával számol (belvízi elöntéssel rendszeresen károsodó, valamint fakadó vizes te­rületek) . Mindezek mellett a földterület további csökkenésével is számolni kell (a hosszú távú terv variánsoktól függően) az infrastruktúra, ipar-mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Az összes mezőgazdasági földterületből további mintegy 450 ezer ha kisegítő és kistermelő tulajdonban van, 500 ezer ha-t pedig a tsz-tagok háztáji gazdaságai képeznek. 54

Next

/
Thumbnails
Contents