Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
A csapadékviszonyok az öntözés szükségességét alátámasztják és azt is bizonyítják, hogy növekvő termelési színvonal mellett- már megengedhetetlen a termelésnek az időjárástól függő nagymérvű kockázata, valamint- az üzemek kiegyensúlyozott jövedelméhez fűződő érdekek miatt egyre inkább gazdasági szükséggé is válik az öntözés . A fény hosszú távú termelési célkitűzéseink teljesítésében nem lesz korlátozó tényező. Az öntözés nélküli termesztés esetében egy-egy növény tenyészterülete nagyobb, mint amilyenre a növénynek a -fény biztosítása szempontjából szüksége lenne, mivel a tenyészterület nagyságát a talajnak a növény számára szükséges vízkészlete határozza meg. öntözéses gazdálkodás esetében fordított a helyzet, mivel a tenyész- területet - egyéb más tényezők mellett - döntően a növényegyed fényszükséglete szabja meg. A hőmérséklet és a hőösszeg figyelembevételével megválasztott növényfajok és fajták termesztésének a tenyészidő- szak és napi átlagos hőmérséklet általában nem akadálya. Egyes években előfordul, hogy egyes zöldségfajok, valamint a rizs (1978) termését a hőmérséklet érzékenyen befolyásolja. Ugyancsak előfordul magas FAO számú kukoricahibridek termelése - és főként öntözése - esetében, hogy a tenyészidőszakban uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt nem tudnak beérni. A helyes fajtaválaszték ennek a problémának egyik megoldási módja. A szélsőséges hőviszonyok (fagy, perzselés, hőguta) elemi károk és igy ezeket a termelés kockázatnövelő tényezőiként kell felfogni. b) A mezőgazdasági termelést korlátozó természeti adottságoknak a termelés növelésére gyakorolt hatása Országunk mezőgazdasági művelés alatt álló területének egy része hullámterek, nem védett vízfolyások mellett helyezkedik el, rendszeres vízelöntésnek vannak kitéve, illetve gazdaságosan nem védhetők. Jelentős olyan területtel is rendelkezünk, ahol a hosz- szú távú mezőgazdasági fejlesztési koncepció csak az átlagos termelési érték növekedésének az 50%-ával számol (belvízi elöntéssel rendszeresen károsodó, valamint fakadó vizes területek) . Mindezek mellett a földterület további csökkenésével is számolni kell (a hosszú távú terv variánsoktól függően) az infrastruktúra, ipar-mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Az összes mezőgazdasági földterületből további mintegy 450 ezer ha kisegítő és kistermelő tulajdonban van, 500 ezer ha-t pedig a tsz-tagok háztáji gazdaságai képeznek. 54
