Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
II. AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS CÉLJA, FELADATA MAGYARORSZÁGON, HELYE, SZEREPE A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSÉBEN A mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyre általánosabban alkalmazott eszköze valamely terület természetes vízháztartási viszonyainak a mezőgazdasági termelés igényeihez való tudatos formálása: a vízgazdálkodás. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás közötti szoros kapcsolat jelentőségét jól érzékelteti, hogy a legtöbb országban a legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság. Ennek mértéke az éghajlati viszonyoktól, időjárástól és sok egyéb tényezőtől is függ. Ezt mutatja az alábbi prognosztika is: . 18. sz. táblázat A vízfogyasztás alakulása a világon, 1900-2015. Felhasználási terület 1900. 1975. 2015. Háztartás (km^-ben) 20 150 650 Ipar 30 650 2750 Mezőgazdaság 350 2100 4700 Összese n : 400 2900 8100 Az arányok hazánkban is hasonlóak. Köztudomású, hogy Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ami azt jelenti, hogy az évek egy részében a természetes csapadék elégséges egy meghatározott szintű növénytermesztési tevékenységhez. Mezőgazdaságunkban a termelési színvonal emelkedése az elmúlt 15-20 évben gazdaságonként differenciáltan ment végbe. A differenciált fejlődés több tényező együttes hatásának eredményeként (talajadottság, tápanyaggazdálkodás, melioráció, gépesítés, beruházások, vezetés színvonala) stb. alakult ki. A termelés színvonala ennek megfelelően a gazdaságok egy részében az országos átlagnak megfelelően, más üzemekben - e felett, egy sor gazdaságban ez alatt alakult. Ezért hazánkban - az elmúlt időszak öntözésfejlesztésével szemben - akkor és ott jelentkezik az öntözés iránti komoly és megalapozott igény, ahol és amikor elérkezik a gazdaság a termelésnek olyan színvonalára, ahonnan a továbbfejlődés csak a komplex vízgazdálkodás megvalósításával lehetséges. 45
