Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése

ÖNTÖZÖTT TERÜLET 2. sz. ábra Meg kell jegyezni, hogy a hosszú távú fejlesztési kon­cepció feltételrendszere szerint, a meglévő szabadkapacitás jelentős része olyan helyen jelentkezik, ahol gazdaságos szántóföldi öntözésfejlesztés nem, de az eredményes rét-le­gelő öntözés és halastó fejlesztés biztosítható. A vlzhasznosító létesítmények öntözési mód szerinti összetételét áttekintve (a KSH és a vízjogi engedélyek alap ján történő nyilvántartás szerint; (14. sz. és 15. sz. táb­lázat) megállapítható, hogy még mindig lényeges az eltérés a két nyilvántartás között. A KSH adatokat értékelve egy­értelmű, hogy uralkodó, a teljes kapacitás 83%-a, az esőz- tető megoldás. Ezen a módszeren belül felszín alatti nyomó­csöves berendezésekkel üzemeltethető 88 ezer ha terület. Az időszak első részében - 1981-84 között - a fejlesz tés és a rekonstrukció mértéke a korábbi időszakokhoz viszo nyitva nagyon alacsony értéket mutatott. 1982 őszén kezdő­dő szárazabb időjárási periódus hatására 1983 és 1984-ben elsősorban a kormányzati intézkedések hatására (beruházási támogatás növelése, vízdíjkedvezmény stb.), megélénkült az öntözőgép (szivattyú + mobill gépegységek) vásárlás. Az 1981-85. XII. 31. között az öntözőberendezések ha­zai gyártásának és az importnak az alakulását a 16. sz. táblázat mutatja. 40

Next

/
Thumbnails
Contents