Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
A vállalatok többségénél képződő- fejlesztésre fordítható jövedelem csak néhány év akkumulálása után elegendő egy üzemi közepes mértékű öntözésfejlesztési program megvalósításához. Az öntözés eredményességét - mint ahogy ezt már tárgyaltuk vállalati és népgazdasági oldalról is vizsgálni kell. A mezőgazdasági üzemnél jelentkező nyereség a teljes nyereségnek csak egy része, mivel a feldolgozó, kereskedelmi, export vállalatoknál stb. is képződik nyereség . Ez a nyereség csak akkor keletkezhet, ha az alap - jelen esetben mezőgazdasági termék - rendelkezésre áll. Ameny- nyiben ez mennyiségben, minőségben nem minden évben adott, akkor nemcsak a mezőgazdasági üzemben, hanem az összes kapcsolódó szervezetnél és legvégül az államnál is komoly kiesések jelentkeznek. Ha ezt végig gondoljuk, mindjárt érthető, hogy miért szükséges és indokolt az állami támogatás fenntartása az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, korszerűsítése esetében, amit ebben az esetben kis túlzással nevezhetünk infrastrukturális beruházásnak is. Az állami támogatás lehetősége mellett egyre inkább szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek partner vállalatai anyagilag is segítsék az üzemi öntözésfejlesztési célkitűzések megvalósítását. Erre néhány példa már a konzervipari vállalatok esetében van. Az érdekeltségi viszonyok ilyen módon történő kápcsolódása esetén az állami támogatás mértéke, volumene csökkenthető. 6. A vízhasznosítási műveink értéke 1980. XII. 31-én: A főművek mintegy 200-220 ezer ha-ral nagyobb öntözött terület vízellátását tenné lehetővé. 7. A főművek fenntartási költsége - amit az állami költség- vetés visel - évente 150 millió Ft, ami lényegesen nem csökken, illetve növekszik a hasznosító terület növekedésével párhuzamosan. 8. A főművek üzemelésére fordított költségek - ezek fajlagos értékei - alacsony üzemi hasznosítás esetén erősen romló tendenciát mutatnak. A jelenleginél közel 100%-kal nagyobb üzemi vízelvételezés esetén a fajlagos üzemelési költségek nagymértékben javulnának, az abszolút költségnövekedés csak 25-30%-os lenne, és a főművi üzemelés bevétel-kiadás egyenlegének jelenlegi mintegy 123 millió Ft-os évi vesztesége nagymértékben csökkenthető lenne.- vízszolgáltató főművek- üzemi öntözőművek- tógazdasági üzemi művek 9 526 millió Ft 5 920 2 680 összesen: 18 126 millió Ft 139
