Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
Gyomirtószerek hasznosulása A kemizálás fejlődésével a gyomirtószerek használata terjed. Az 1 ha területre jutó gyomirtószer értéke az elmúlt években ugrásszerűen emelkedett. A kiszórt gyomirtószerek azonban a tavaszi változékony időjárás következtében - szélkár, csapadékhiány - egyáltalán nem, vagy csak részben hasznosulnak. Az elmúlt években több esetben előfordult, hogy az előbbi okok miatt pl. a cukorrépa gyomirtószer kijuttatását - a megfelelő hatás érdekében - 2-3-szor is meg kellett ismételni. A vegyszer kiszórását követő 10-15 mm-es öntözővíz kiadagolásával - ami egy-egy tábla esetében 1-1,5 nap alatt befejezhető - a gyomirtószer hatását biztonságossá tehetjük. Ennek költségkihatása 150-250 Ft/ha. Az így végrehajtott öntözés egyben kelesztő öntözés is lehet, illetve ha preemergen- sen kell használni a gyomirtószert, akkor a vetőmag vetés utáni csírázási feltételeit is javítja. öntözésre berendezett területeken jelentkező általános többlettermés hatás Természeti adottságaink mellett előfordul (pl. 1975, 1980-ban), hogy a bőséges nyári csapadék miatt nem, vagy alig kell öntözni. Ennek ellenére az öntözésre előkészített talajokon termesztett növények többlettermést produkálnak. Ez abból adódik, hogy a növényt a berendezett területen minden évben "felkészítjük" az öntözésre (fajta, tőszám, tápanyagellátás) és ezt a többlet felkészítést a növény bő csapadékellátottság mellett - öntözés nélkül is - többletterméssel hálálja meg. Az öntöző szakember nem annak örül, ha mindenáron öntözni kell, hanem annak, ha a természetes csapadék időben,- mennyiségben - a növény igényeihez igazodóan - rendelkezésre áll. Ez a helyzet azonban nagyon ritkán fődül elő, mert az olyan év ritka, amikor minimum 40-80 mm öntözővíz kiadása nem válna szükségessé. Ekkor viszont az öntözés változó költségrésze csökken, ami önmagában is eredménynövelő tényező . Másod és kettős termesztés hatása Gabonafejlesztési programunk teljesítésének egyik alap- feltétele, hogy sikerül-e megközelítőleg 200 ezer ha-ral csökkenteni a szántóföldi tömegtakarmány termő területeket úgy, hogy az így felszabaduló területeket a gabonatermesztés céljaira lehessen hasznosítani. Ez a reális és mindenképpen szükségszerűen megvalósítandó terv csak úgy teljesíthető, ha jobban élünk a kettős termesztés lehetőségeivel - elsősorban tavaszi keverék takarmányok, lucerna kiszántás, árpa elővetemény után — ami a hazai időjárási viszonyaink mellett öntözés nélkül elképzelhetetlen . 133
