Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
A növénytermesztés átlagos hozamértékét a növénytermesztés termelési értéke mutatja. Fajlagos értéke az 1. és 2. táblázatokban látható. A növénytermesztés - mint az öntözéssel közvetlenül érintett tevékenység - a takarmánytermesztésen keresztül az állattenyésztéssel van összefüggésben. Az összes öntözőgaz^ daság alaptevékenységének átlagos fajlagos értéke több, mint 6000 forinttal magasabb a nem öntözőkénél, a jó termelési színvonalú öntözőké viszont 18 ezerrel. A gazdálkodás eredményességének Legfőbb mutatója a vállalati jövedelem alakulása. Ezt a különböző gazdaságcsoportokra vonatkozóan a (26. és 27. sz. táblázat) 7. sz. ábrán mutatjuk be. Az egyértelműen látható, hogy az időszak alatt kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de növekvő tendenciájú az öntöző és nem öntöző gazdaságokban egyaránt. 1983-ban és 1984— ben azonban erősen visszaesett. Átlagosan több mint 700 Ft/ha értékkel magasabb az öntözőgazdaságok fajlagos értéke a nem öntözőkénél. Az utóbbi két aszályos évben azonban csökkent ez a különbség. Ez azt jelenti, hogy az öntözőgazdaságok jövedelemrátája kedvezőtlenebb. Ez valószínű egyrészt az öntözési költségből, másrészt a magasabb termelési színvonalból adódó gyakorlatilag állandóan meglévő magas költségszínvonalból és a lecsökkent hozamszintekből adódik. 'Lényegében az öntözőgazdaságok esetén egy eredményesebb gazdálkodásról van szó. Az öntözéses gazdálkodásnak a vállalati rendszeren keresztül hatása van a vállalat egészére. Sem vállalati, sem népgazdasági szempontból nem hanyagolható el az a termékvolumen és az abban lévő új érték, ami az öntözéses gazdálkodás eredményeként létrejön. Akkor, amikor a mezőgazdasági termelés egyre növekvő színvonalának vagyunk tanúi, az öntözés kockázatcsökkentő' hatása igen jelentős. Különösen az intenzív ágazatoknál nagy az elmaradt haszon volumene, mely az egyéb ráfordítások magas színvonala mellett vízhiány esetén előáll. Az öntözés fejlesztését elsősorban ezekre az ágazatokra kellene' koncentrálni . Az öntözéses termelés gazdaságosságátvizsgálva a vizsgálati szempontok két csoportját kell megkülönböztetni: 1. közvetlen hatások 2. közvetett hatások Az öntözés közvetlen hatása az öntözött ágazatok termésében, terméstöbbletében mutatkozik. A közvetlen és közvetett hatások pedig a vállalat egészének gazdálkodásában, eredményében jelentkeznek együttesen. Közvetlen hatások A többlet termés mennyisége Az öntözött és nem öntözött kultúrák között nemcsak az öntözés tekintetében van különbség. Az öntözés során több
