Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

VI. Közgazdasági feltételek

Az 1984. évi öntözésre berendezett terület vállalati méret szerinti részletes megoszlását jellemzésként a 27. sz. táblázat tartalmazza.

Az 5. sz. ábra az öntöző és nem öntöző gazdaságok földrajzi elhelyezkedését mutatja. Az öntözőgazdaságok 54%-a az Alföld aszálysújtóttá részén helyezkedik el.

Az öntözésre berendezett terület kihasználtsága természetesen évenként változó. Ezt az időjárás részben indokolja, de az öntözőberendezések műszaki színvonala és a vállalati magatartás is jelentős alakítója. Az aszályos években kedvezőbb az arány. A vizsgált időszakban, 1984-ben volt a legmagasabb az arány (77,3%). A jobb kihasználást az öntöző-szárnyvezetékek üzemelésének magas élőmunka igénye, műszaki állapota gátolta elsősorban.

A nem öntöző is öntöző gazdaságok számának területi megoszlása

!98á - ben

Nem öntöző Öntöző

észak Dunántúl Alföld Alföld aszály

sújtotta része

5. sz. ábra

Az öntözés közvetlen hatását a hozamok alakulása mutatja legjobban. A vizsgált időszakra mind az öntöző, mind a nem öntöző gazdaságoknál jellemző a fokozatos hozamemelkedés. Ezt jól mutatja a 6. sz. ábrán látható trend is. Látható az öntözőgazdaságok minden esetben kedvezőbb átlagos hozam alakulása .

A 6. sz. ábrán az átlagosnál magasabb termelési színvonalat elért öntözőgazdaságok hozamalakulását is feltüntettük. Erre a vállalatcsoportra a nagyobb arányú hozamnövekedés és kisebb mértékű évenkénti ingadozás jellemző. A feltüntetett