Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
VI. KÖZGAZDASÁGI FELTÉTELEK Mai ismereteink szerint az öntözésfejlesztéssel összefüggő fejlesztés a mezőgazdaságban az egyik legtőkeigénye- sebb beruházás. Ismereteim alapján nincs a világon egyetlen olyan fejlett ország, ahol az öntözésfejlesztési (meliorációs) beruházások megvalósításához a mezőgazdaság saját pénzeszközökkel rendelkezne. Az öntözés-fejlesztési, rekonstrukciós célkitűzések megvalósulásához nálunk is feltétlenül szűk séges, hogy- az első és másodrendű főművek beruházási terhét az állam infrastrukturális beruházásként továbbra is magára vállalja, ennek megfelelően az öntözővíznek a felhasználókhoz tqrténő elvezetése állami feladatként valósulhat meg,- az üzemi öntözésfejlesztések esetében továbbra is szükség van az állami támogatás rendszerére. Ezt indokolja, hogy az öntözésfejlesztés - amint azt már a korábbiakban rögzítettem - a legtőkeigényesebb beruházás és konkrétan nem végtermék, hanem "csak" termelési színvonal és biztonság növelő elem, így a termelői ár növelése esetén sok évig kellene "takarékoskodni" a mezőgazdasági üzemeknek, amíg az így képződő jövedelemből - bármilyen kedvező hitel- feltételek mellett - új korszerű öntözőtelepeket építhetnének A jelenleg érvényben lévő támogatási rendszer módot ad az öntözésfejlesztést igénylő gazdaságok részére 40-70%-os preferált támogatás nyújtására. Sajnos az öntözésfejlesztés gépészeti részére jelenleg csak 20%-os a támogatás. A mezőgazdasági üzemek - tapasztalataink szerint - a teljes beruházásra vonatkoztatva 50% alatti állami támogatás nélkül nem, vagy nagyon nehezen tudják fejlesztési célkitűzéseiket megvalósítani. Ezt példázza, hogy 1980-82 között mindössze 12-13 mezőgazdasági üzem kérte a vonatkozó rendelet alapján az állami támogatást. A támogatási feltétel önmagában nem elégséges. Megfelelő ösztönző hitelrendszer is szükséges, ami reálisan ítéli meg a visszafizetés lehetőségét. Az öntözéses gazdálkodás hazánkban bizonyos mértékű nép- gazdasági biztonságot is jelent, még akkor is, ha erről az elmúlt években néha meg is feledkeztünk. Amennyiben az állami támogatás megszűnne vagy minimumra csökkenne, az öntözésfejlesztés hazánkban olyan mélypontra süllyedne, amit népgazdaságunk nem engedhet meg magának. 116
