Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
IV. A tervezés mezőgazdasági és műszaki rendszere
számú rendelkezésével, ami az öntözés és a tógazdálkodás cél jára felhasználható viz mennyiségének (normájának) megállapításáról szól. Az itt közölt alapadatok egy meghatározott időszakra szólnak és ezek alacsonyabb értékeket tartalmaznak, mint a tervezés esetében. Ennek magyarázata, hogy a jelenlegi termelési színvonalon, a jelenlegi technológiával, fajtákkal, tápanyaggazdálkodási színvonalon más evapotranszspirációs értékekkel kell számolnunk, mint 10-15 év távlatában. A kutatások azt igazolják, hogy az 1 kg száraz anyag előállítása - az extra intenzív fajtákkal, harmonikus tápanyaggazdálkodás mellett - csökkenni fog. A termelési színvonal várható összes növekedése (t/ha) meghaladja a fajlagos érték csökkenését és így az egy hektáron megtermelt szárazanyag összességében nagyobb vízmennyiséget fog igényelni, mint amivel ma a tényleges öntözés-üzemelés során számolunk. A feiületi, a cseppenkénti öntözés korszerű nagyüzemi módszereinek kialakulása folyamatban van, ennek megfelelően a tervezés agrönómiai követelményei is korszerűsítés alatt vannak. Jelenleg a:- barázdás áztató öntözési módszerrel 80-100 mm- sávos csörgedeztető öntözési módszerrel 100-120 mm- árasztó öntözési módszerrel 150-200 mm az egy-egy öntözés során egyenletesen kiadható vízmennyiség alsó határértéke. A náci átlaaos üzemóra - rizs árasztásnál 24 óra Az öntözési fordulót képlettel lehet számolni, A cseppenkénti öntözés esetén 3-8 mm/nap az egy-egy öntözéssel egyenletesen szétosztható vízmennyiség, ami 1,5-15 1/óra teljesítményű víz kiadagoló fejekkel szolgáltatható ki A napi átlagos üzemóra 20 óra.- rizs vízpótlásnál folyamatos, illetve üzemrend szerint- a barázdás, sávos és egyéb (pl. legelő árasztásos módszernél 16-18 óra. Qö a T.. o ahol T.. o Qö V n Q„ = egy öntözéssel kiadott vízmennyiség növényállomány napi öntözővíz szükséglete (mm/nap) 109 öntözési forduló (nap)
