Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
IV. A tervezés mezőgazdasági és műszaki rendszere
mázzá. A vizsgált gazdaságoknak az átlagszámokhoz viszonyított %-a képezi az elérhető pontszámokat. Mivel az objektív adatok nem jelenthetnek végső értékelést - figyelembe kell venni a felmérésekben közölt szubjektív megállapításokat, javaslatokat is. Mindezek alapján készült összefoglaló javaslat adhat biztos alapot a helyzet reális megítélésére. A tanulmányok alapján lehet elbírálni az állami támogatás iránti igény indokoltságát, szükségszerűségét. A fejlesztésre javasolt üzemeket - ilyen megközelítés után - a műszaki tervezők bevonásával rendszerekbe - fürtökbe szükséges összehozni, hogy a műszaki gazdaságosság szempontjai is megfelelően érvényesülhessenek, és a fejlesztésre javasolt egységek a legjobb műszaki ismérvek alapján készüljenek. A mezőgazdasági tervezés e szakaszának befejezésével kezdődik a műszaki tervezés. öntözőrendszer agrárhasznosítási terve Hazánkban az eddigiekben létesült (Tiszalök, Kisköre) és a terv szerint létesülő (Csongrád, Bős-Nagymaros) vízlépcsők és öntözőrendszerei többcélú létesítmények, és részben mezőgazdasági vízgazdálkodási (öntözés, halászat, vízrendezés, mezőgazdasági üzemek vízellátása) célból épültek, illetve épülnek. Az állami főművekhez kapcsolódva regionális 20-30.000 hektár öntözésfejlesztését szolgáló főművek épülnek. E rendszerek esetében a gyakorlat azt mutatja, hogy adott időpontban az öntözővizet igénylő gazdaság (ok) csak egy részét jelentik a térség optimális fejlesztése szempontjából lehetséges gazdaságoknak. Ennek az az egyszerű oka, hogy a gazdaságok fejlettségi színvonala, öntözésfejlesztési szándéka nem egy időben jelentkezik. Ezért a főműfejlesztés esetében teljeskörű felmérést kell végezni és megállapítani 15-20 év távlatra - illetve a rendszer maximális kiépítését feltételezve - hogy mely üzemek, és főleg mezőgazdaságilag művelt területek jöhetnek számításba a fejlesztés szempontjából. Az öntözőrendszer térségét élelmiszergazdasági szemlélettel kell vizsgálni. Figyelembe kell venni az iparszerű termelés lehetőségeit, a termelés integrációját, javaslatot kell tenni az integrációs pólusok kialakítására. Az öntözőrendszer hatásterületén tisztázni kell - koncepció szinten - az öntözővíz hasznosításának lehetőségét és annak várható hatékonyságát, valamint a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását. A rendszer hatásterületén belül az öntözésre közel és nagy távlatban javasolható területegységeket a gyakorlati talaj ismereti térképek alapján keli lehatárolni. 1 00
