Szesztay Károly: Útmutató és számítási gyakorlatok a Hidrológia c. tankönyv II. kötetéhez (Tankönyvkiadó, 1964)

Hidrológiai számítási gyakorlatok

Megoldás. A számit;ás kiindulási adatait az S-1« táblázatban találjuk. Első teendő a vizhőmérsékletek kiszámítása a léghőmérsékleti adatok alapján. Novembertől márciusig a viz /illetve a jég és & hó/ felszínének havi közepes hőmérsékletét azonosnak vesszük a léghőmérséklettel. Áprilistól októberig terjedő hónapokra a 14—1. és 14-2. ábra szerinti összefüggések alapján oldhatjuk meg a feladatot. /A leolvasások megkönnyítésére az ábrákat célszerű átrajzolni milliméterpapirra/.

A 14-1. ábra használatához előbb ki kell számitani a február-márciusi súlyozott középhőmérsékletet. Az 1951* évi adatok esetében például:

U = 0,67 tm + 0,33 tI;E = 0,67 x 6,0 + 0,33 x 4,2 = 5,4 C°

Az áprilisi vizhőmérséklet ezután a t IV = 11,7 0° levegőhőmérséklet és az U = 5,4- C° segédváltozó alapján leolvasható a 14-1. ábráról: t^ = 14,0 C°. Ezután kiszámítjuk a közepes lég- hőmérséklet változását áprilisról májusra /a példa esetében 16,0 - 11,7 = 4,3 C0/ és a 14-2. ábráról leolvassuk a megfelelő vizhőmérsékleti változást /Zit* = 5,8 C0/, amiből közvetlenül adódik a májusi közepes vizhőmérséklet közelítő értéke:

t^ = tjy + Z\t* = 14,0 + 5,8 = 19,8 0°

Folytatólagosan továbbhaladva hasonló módon számíthatók az év hátralevő hónapjainak az adatai.

A következő teendő a vizhőmérsékletekhez tartozó E/t’/ telítettségi páranyomás leolvasása a 2-1. a/ ábra szerinti összefüggésről. A görbének leolvasására alkalmas méretben való megrajzolásához az alábbi adatok szolgálhatnak támpontul:

t, C° -15 -10 -5 0 5 10 15 20 25 30 35

E, Hg mm 1,43 2,14 .3,16 4,58 6,54 9,21 12,79 17,54 23,76 31,83 42,13

A vizhőmérsékleti értékeknek megfelelő telítettségi pára- nyomások meghatározása után elvégezhető a /14-3/ képlet szerinti táblázatos számítás, amelyben - a szövegrészben leírtaknak megfelelően a 11 és b = 0,20 állandók vehetők alapul.- 7 -