Szesztay Károly: Útmutató és számítási gyakorlatok a Hidrológia c. tankönyv II. kötetéhez (Tankönyvkiadó, 1964)
Hidrológiai számítási gyakorlatok
a/ kremsi, to/ pozsonyi, c/ budapesti vízállások figyelembevételével. Megoldás. A kiindulási adatokat az S-2. táblázat 4. és 5», illetve - a részfeladatok szerint - a 14. 15* és 16. oszlopában találjuk. A megoldáshoz a 29. példa ad útmutatást. Csoportos gyakorlatok esetén - a táblázat 9-12. oszlopának adatait felhasználva - a pozsonyi, komáromi, dunaföldvári és a mohácsi tetőzésre vonatkozóan is adhatók feladatok. Az azonos állomásra /tetőző vízállásra/ vonatkozóan különböző segédváltozóval nyert eredmények /átlagos eltérések összehasonlítása/ alapján megállapítható a mederteltséget legjobban kifejező állomás. Az azonos feladatot megoldó hallgatók kapcsolati ábráinak összehasonlítása pedig képet adhat a kiegyenlítő vonalak megállapításának szubjektív hibáiról. 14. gyakorlat Négy- és többváltozós kapcsolatok meghatározása részfűggvényekre való felbontással 31. feladat Határozzuk meg az elmúlt évtizedekben levonult esőzés okozta dunai árhullámok adataiból az árhullámot kiváltó C csapadék és a /H/ budapesti tetőző vizállás kapcsolatát az esőzés kezdetekor észlelt engelhartszelli /h^/, kremsi /kgj/» pozsonyi /h^/ és budapesti /hg/ vizállás. továbbá a felszini talajrétegek víztartalmát jellemző M mutatószám együttes figyelembevételével. Megoldás. A meghatározandó H = f /C, VhKr’ V hB’ M/ /S_1/ hétváltozós kapcsolat kiindulási adatait az S-2. táblázat 4. 5» 13. 14. 15. 16. és 8. oszlopában találjuk. Első teendő a kapcsolat felbontása két-, vagy háromváltozós részfüggvényekre, amelyek az adatokból közvetlenül kielemezhetők.' A példa esetében, amikor az egyik független változónak a többiekénél feltehetően számottevően nagyobb hatása van a függő változó alakulására, célszerű- 13 -