Szesztay Károly: Útmutató és számítási gyakorlatok a Hidrológia c. tankönyv II. kötetéhez (Tankönyvkiadó, 1964)

Hidrológiai számítási gyakorlatok

ÁDVIZI ELŐREJELZÉS CSAPADÉKBÓL, 1895-1955

Mederteltség •• Engelhartszell

S-l. ábra

Példa a háromváltozós kapcsolati ábrák szerkesztésére f56, 22. oldal/.

Az adatoknak a fentiek szerinti ábrázolása után kezdődik a tulajdonképpeni kapcsolat-vizsgálat. Kiindulásul általában célszerű e ponthalmaz egyszerű kiegyenlitésével - vagy a 2. gyakorlatban megismert "fokozatos felezéssel" - megállapítani a függő változó és a. fontosabbiknak Ítélt független változó közötti kétváltozós kapcsolat vonalát. /Az S-l. ábrán lásd a szaggatottan rajzolt görbét/. Azt, hogy a harmadik változót lehet-e, illetve célszerű-e egyáltalán a vizsgálatba bevonni, az egyes osztásközök adatainak a kiegyenlítő egyeneshez viszonyított elhelyezkedése szabja meg. Ha az adatok elrendeződésében nincs semmi osztásközönként! elkülönülés /vagyis az egyes osztásközök kiegyenlitővonala nem különbözik számottevően és szabályszerűen a kétváltozós kap- 11 -