Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

12. Árvízi vizsgálatok

2. a tervezőt gyakran az is érdekli, hogy milyen valószínűséggel (átlagosan hány évenként) várhatók az eddigi maximumnál bizonyos értékkel alacsonyabb (vagy magasabb) vízállások.

Ezeket a Hiányosságokat hamar felismerték, és a legutóbbi 5-4 évtizedben világszerte igen sokat fáradoztak az ezeket megszüntető és minden tekintetben megbízhatónak mondható számítási eljárások kidolgozásán. A vizépitési tervezésekhez mértékadó vizszinmagasságok és vízhozamok megállapításának legcélszerűbb és legmegalapozottabb módszere ennek ellenére ma is a műszaki hidrológia egyik legtöbbet vitatott, és általános szabályokkal, vagy gépiesen alkalmazható sémákkal meg nem oldható feladata.

Az előfordulási valószinüség számítása

Az előfordulható árvizi vízhozamok vizsgálatában gyökeresen uj helyzetet teremtett az ismétlődési (előfordulási) valószinüség fogalmának bevezetése és a meghatározására alkalmazható matematikai statisztikai eljárások kidolgozása. Ezek az eljárások ugyanis lehetővé teszik annak a megállapitását, hogy valamely kijelölt magasságú árhullám átlagosan hány évenként várható (vagy, hogy valamely megkívánt biztonságnak milyen árvizi vízhozamok, illetve vízállások felelnek meg), ami a létesítmény tervezésével kapcsolatos gazdaságossági meggondolásoknak is alapja.

A hidrológiai alkalmazásra javasolt sokféle valószinüség- számitási eljárás közül (a Pearson szerinti I. III. és VII. ti- pusu eloszlási görbék, Gumbel, Galton, Charlier stb. módszere) az alábbiakban a leggyakrabban használt Pearson féle III. tipusu eloszlási görbe szerinti számítást ismertetjük. Bemutatjuk továbbá a tapasztalati valószinüségek módszerét, amely viszonylag igen gyorsan juttat a fentebbi eljárásokéval gyakorlatilag azonos megbizhatóságu eredményekhez.

Patarson III. tipusu eloszlási görbéje alapján a következő lépésekben történik a különféle előfordulási valószínűségű árvizi vízhozamok számítása:

1. A rendelkezésre álló - általában legalább 20-25 évnyi - adatsorból kikeressük az egyes években előfordult legnagyobb vízhozamokat (12-1. táblázat 1. és 2. oszlop).- 105 -