Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
11-10. táblázat Adatok a vízfelületek párolgásának változékonyságáról [210] Időszak 20 W 5 5 I0_ »■ évenkénti várható minimumok maximumok a sokévi átlag százalékában Egyes hónapok 60 75 83 120 138 155 Félevek 74 02 88 114 124 138 / Ev 80 05 91 W 120 132- a csapadékviszonyok hatásának fokozatos előtérbe kerülése miatt - a Nagyalföldön némileg nagyobb mint a Dunántúlon és az Északi Hegyvidéken. A levegő hőmérséklete Az ország hőmérsékleti viszonyainak alakulását a leghidegebb és a legmelegebb hónap középhőmérsékletének területi eloszlását szemléltető 11-4-3. ábra jellemzi. A két érték különbségeként számított hő ing ás - mint látható - az Alföldön jelentékenyen nagyobb (24—25 C°), mint a Dunántúlon és a hegyvidékeken (21-23 C°). Az eltérés oka jórészt a tényleges és a lehetséges párolgás arányának a különbözősége. Amig ugyanis a csapadékosabb területeken az erőteljes nyári párolgás mérsékli a felmelegedést, az Alföldön az elpárologtatható vízkészlet hiányában a sugárzási mérleg egyensúlya nyáron csak a térszín nagymértékű felmelegedése utján tud kialakulni. Szerepe van a hegyvidékek alacsonyabb hőmérsékletének kialakulásában a kisugárzási viszonyoknak is. A térszin feletti levegőréteg vékonyodásával ugyanis az 1. fejezetben tárgyalt "üvegház-hatás" a hegyvidékeken kisebb mértékben érvényesül, mint az alföldi területeken. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga az ország síkvidéki területein meglehetősen szűk határok (9 és 11 C°) között változik. Ennél alacsonyabb^6-7 C°-ig terjedő, középértékek csak a hegyvidékeken fordulnak elő.- 87 -
