Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

A mélységi rétegekből kitermelhető vízkészletről ma még nincsenek számszerű adatok. A vízgazdálkodási célokra tartósan igénybevehető mélységi vízkészletet mintegy 80 nrVs-re becsülik [203].

Ily5« Adalékok Magyarország éghajlati viszonyaihoz

Az ország hidrológiai viszonyait megszabó két legfontosabb éghajlati tényezőről, a csapadékról és az elpárolgásról már a 11-1. pontban és a könyv I. kötetében is volt szó. Az ezekre vonatkozó adatok összefoglalása és szükség szerinti kiegészítésé után a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és a sugárzási viszonyoknak a főbb adatait tekintjük át.

Csapadékvisz onyok

Az ország területére hulló évi átlagos csapadék mennyiségéről a 11-1.ábra nyújt általános tájékoztatást. Síkvidéki területek esetében az ország egyes helyeire (a kisebb területekre) jellemző adatok a térképről közvetlenül leolvashatók. Hegyvidéken a csapadékviszonyok kis távolságon belül is igen jelentékenyen változhatnak, azért a helyi viszonyokra jellemző adatok csak megfelelően részletes, regionális térképekről állapithatók meg [206].

Amint a 11-1. ábrán látható, az ország területén az évi átlagos csapadék 800 mm és 500 mm között változik, és nyugatról kelet felé csökken. (Ezt láttuk az ország hegyvidékeinek csapadékviszonyait összehasonlító 2-4. ábrán is.) Csak a magasabb hegyvidékek gerince közelében több 800 mm-nél az évi átlagos csapadék (Mátra, Bükk, Bakony, Mecsek, Nyugati hegyvidékek), mig a Nagy-Kunság vidékén alig éri el az 500 mm-t.

Az egyes területek vízviszonyai szempontjából a csapadék évi összegén kivül, az éven belüli megoszlás is fontos. A téli félévben hullott csapadékból több jut a folyók és a talaj vízkészletének gyarapitására. A nyári hónapokban hullott csapadék nagyrészét többnyire rövid időn belül és közvetlenül a lehullás helyén felhasználja a növényzet.- 77 -