Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
réteg együttese, ami a vízviszonyok, megfigyelését és az adatok értékelését rendkívül megnehezíti. Lényegesen módosíthatják a fedőréteg vízviszonyainak alakulását a növényzet és a tala.imüvelés módjának változásai is. Hegyvidékeken csak a vízfolyások völgyében és a karsztos területeken alakul ki összefüggő talajvizszin, illetve karszt- vizszin által határolt fedőréteg. Egyéb hegyvidéki területeken többnyire a növények gyökérzetével átszőtt felszíni talajréteg tölti be a fedőréteg víztározó szerepét, amelynek vastagsága sokszor néhány deciméterayire vagy centimétemyire zsugorodik. A tágabb környezettől erősen eltérő, különleges vízviszonyok alakulnak ki az egykori tavak és lápok helyén visszamaradt tőzegterületek fedőrétegében (például a Balaton menti berkekben) vagy a folyómenti kavics terraszokban (például a Duna szigetközi szakaszán). Talajvizek A síkvidéki területek fedőrétegén átszivárgó csapadékvizek előbb-utóbb elérkeznek egy viszonylagosan vizzáró fekürétegig, amely a beszivárgást annyira lefékezi, hogy a felülről érkező pótlódás átlagos intenzitása meghaladja a lefelé irányuló szivárgásét. Az ilyen módon felhalmozódó vízkészlet a talajviz, amely a fekü feletti réteg hézagait folytonosan kitölti és amelynek szintje a készletet növelő, illetve apasztó tényezők alakulása szerint az időben folytonosan változik. A vízfolyások mentén, továbbá a hegy- és dombvidékek peremén az oldalirányú szivárgásnak is fontos szerepe van a talajvizviszonyok alakulásában. Az ország síkvidéki területeinek felszíne alatt kialakult "talajviztenger" felszínének a terepszint alatti átlagos mélysége - mint fentebb már említettük - általában 1 m és 10 m között van. Arról, hogy az ország egyes vidékein milyen mélyen van a talajvizszint, az Állami Földtani Intézet készített több százezernyi használati kút vizszinének alkalomszerű bemérésével nyilvántartást. A Nagyalföldre vonatkozóan 1 : 200 000 méretarányú térképlapokon közreadott feldolgozásból a 11-5^. ábra mutat be részletet [31].- 69 -
