Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
MAGYARORSZÁG HIDROLÓGIAI VISZONYAI A hidrológiai észlelések az észlelési hely szükebb és tá- gabb környezetében lejátszódó természeti folyamatok egy-egy eseményét rögzitik. A több évtizedre visszanyúló, rendszeres észlelésekből meg lehet állapítani a vizsgált helyre és hidrológiai elemre jellemző átlagos és szélsőséges értékeket. A különböző helyekre és elemekre vonatkozó észlelések eredményeinek összefoglalása és a fizikai-földrajzi tényezőkkel való párhuzamba állítása jelenti valamely terület hidrológiai viszonyainak feltárását. A területi összehasonlítás és a folyamat más tényezőivel való párhuzamba állítás megsokszorozza az észlelési eredmények gyakorlati értékét. Egyrészt módot ad arra, hogy olyan területekre, illetve tényezőkre is következtessünk, amelyekre az észlelések nem terjedtek ki, másrészt lehetővé teszi az észlelések és mérések tökéletlenségéből eredő hibák felismerését és kijavítását. Minthogy a vizjárás alakulását többnyire csak az egész viz- gyüjtőterületre kiterjedő adatokkal lehet megfelelően jellemezni, a hidrológiai feldolgozásokban gyakran szerepelnek az orszó/ atá- rokon túli területekre vonatkozó adatok. Az ország hidrológiai viszonyainak alapos ismerete és a főbb elemek közelitő értékének állandó emlékezetben tartása előfeltétele a könyv következő részében tárgyalt műszaki hidrológiai módszerek elsajátításának. / 11.- 3 -
