Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

^ Valószínű felső határ 3/ C°

baloldalán egyre növekvő szerephez jut a mederágytól átvevt hő, és - különösen számottevő talajviz-beáramlás esetében - a vízforgalommal kapcsolatos hőbevétel. A zajló jégtáblák beállásában és helyenkénti összetorló- 28 dásában a jégfelhalmo- zódás időjárási (hőház tartási) tényezőin ki- 24 vül igen fontos szerepe van a mederviszonyoknak és a vízjárásnak is.

Az ország vízfolyásainak hőmérsékleti viszonyairól - a csaknem 20 éve folyó rendszeres észlelések adatai alapján [30/2 ] - a 11-14. ábra és a 11-3. táblázat 12-14. oszlopa ad áttekintést.

Az adatokból kitűnik, hogy a kisebb vízfolyások vize - a talajvizekkel való szorosabb kapcsolat folytán - nyáron általában hidegebb, télen melegebb mint a nagy folyóké.

A viz hőmérsékletének naponkénti és

napon belüli ingadozásai - amint a 11-13. és 11-16. ábrán látható - kisebb-nagyobb késéssel követik a levegő hőfokának változásait és sokkal kisebbek annál, aminek elsősorban a viz sokkalta nagyobb fajhője az oka. A levegő és a viz havi közepes hőmérsékletének alakulásában kimutatható statisztikai kapcsolatokra a 14-1. és a 14-2. ábrán láthatunk példákat.

11-14. á bra

Tájékoztató adatok Magyarország vízfolyásainak hőmérsékleti viszonyairól [46]- '37 -