Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
12. Árvízi vizsgálatok
2. Meg lehet próbálni a lehetséges legnagyobb árvizi hozam közelitő értékét kiszámítani az árhullámokat kiváltó tényezők elemzése alapján is. Az Amerikpl Egyesült Államokban az egyes tájegységekre jellemző, fizikailag lehetséges legnagyobb lefo- lyási tényezőből kiindulva állítottak össze ajánlásokat a kisvízfolyásokon előfordulható legnagyobb árhullámok megállapítására [251]. Nagyobb vízfolyásokon a főbb mellékfolyók eddig előfordult legnagyobb árhullámainak kedvezőtlen összetalálkozását feltételezve lehet tájékozódni az alsóbb szakaszokon kialakulható legnagyobb árvizi vízhozamokról. A Szovjetunió európai területére vonatkozóan a hótakaróban felhalmozódható maximális vízkészlet és a kialakulható leghevesebb hóolvadás egybeesésének feltételezéséből végeztek számításokat a legnagyobb síkvidéki vízfolyások tavaszi árhullámainak lehetséges legnagyobb hozamára vonatkozóan [252]. 3. Történtek kísérletek az árhullámokat kiváltó csapadékok lehetséges maximumának több azonos tájegységhez tartozó, de egymástól független (nem azonos záporgócokat észlelő) állomás adatainak együttes vizsgálata utján történő számításra is [36] [233]. Ilyen módon például 8 állomás egyenként átlagosan 40 éves adatsorából egy 320 éves adatsoru képzelt állomást lehet rekonstruálni. Az árvizi adatsoroknak ilyen egymáshozkapcsolása csak akkor volna megengedhető, ha - a függetlenségi feltétel teljesülésén kivül - a kiválasztott vizgyüjtőterületek nagysága és természeti földrajzi adottságai (az adatsorok statisztikai paraméterei) is megegyeznének, ami a szóbanforgó nagyobb folyók esetében gyakorlatilag nem lehetséges. A valószinüségi vizsgálat kiindulási adatai A valószinüségi vizsgálat végrehajtása, mint láttuk, egyszerű, gépies munka. Az, hogy a vizsgálat a kitűzött célt milyen mértékben és milyen megbizhatóan tudja kielégíteni, az észlelési időszak hosszából adódó korlátokon kivül elsősorban attól függ, milyen körültekintően és gondosan végezték el a kiindulási adatok összeállítását. A valószinüségi (vagy más jellegű statisztikai) vizsgálatok kiindulási adatainak összeállításával kapcsolatos főbb szempontok, illetve követelmények az alábbiak:- 114 -
