Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
12. Árvízi vizsgálatok
lenül mutatják, meddig terjed az észlelési adatsor tartománya. A Pearson III. tipusu, vagy más eloszlások feltételezésével végzett számítások esetében az adatsor statisztikai jellemzői (az M, Gv és C értékek, illetve az azokhoz hasonló egyéb paraméterek) közvetlenül nem mutatják, hogy viszonylagosan milyen rövid adatsorból számították őket, vagyis jobban elhomályosodik az extrapolálás bizonytalansága. A matematikai statisztika tehát önmagában nem ad megoldást azokban a viszonylag rirxa, de leginkább felelősségteljes esetekben, amikor a tervező - igen nagy gazdasági értékeket, vagy éppen emberéleteket védő, ill. veszélyeztető létesítményekről lévén szó - a gyakorlatilag teljesnek mondható biztonságra törekszik, de természetesen el akarja kerülni a felesleges túlméretezést. Az árvizi vízhozamok valószinüségi görbéjének nagymértékű extrapolálásában, illetve az egyáltalában lehetséges legnagyobb árvizi vizhozam meghatározásában az alábbi lehetőségek szolgálhatnak támpontul: 1. Történelmi feljegyzések, vagy régészeti leletek az állandó (sziklás) medrü, nagyobb vízfolyásokon döntő jelentőségű adatok forrásai lehetnek az árvizi viszonyok tanulmányozásában. A Duna ausztriai szakaszán, a fennmaradt számos árviztáblá (12-4. ábra) és a levéltári feljegyzések alapján, csaknem 1000 évre visszamenőleg sikerült megállapítani a kiemelkedően nagy, "történelmi" árvizek magasságát. Bécs környékén például 1501-ben vonult le az eddigi legnagyobb árhullám mintegy 13 000 nr/s tetőző vízhozammal (a kereken 100 évre visszatekinthető rendszeres észlelések időszakában 11 000 m^/s volt a legnagyobb érték) [228]. A Dnyeper nagy vizierőmüveinek tervezése során az Ukrán Tudományos Akadémia kievi Hidrológiai Vizépitési Kutatóintézete a környékbeli kolostorok kódexeiből és más korabeli iratokból, továbbá a parti barlangokban talált kőkorszakbeli leletekből több évezredre visszamenően rekonstruált a vizjárás szélsőségeiről tájékoztató adatokat [229]. Magyarország területéről is készült már általános jellegű feltárás az elmúlt évszázadok nevezetesebb időjárási (köztük hidrológiai) eseményeiről [230], de az árvizviszonyok tanulmányozásában való felhasználhatóságukról még nincs tapasztalat.- 112 -
