Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)

Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok

legnagyobb része a tartós kisvizek időszakába esik, de néhány esetben sikerült az árhullámok tetőzésekor, vagy ahhoz közelálló vízállásoknál is megmérni a vízhozamot (4, 26, 27, 28, 46 és 50 sorszámú mérések). Az 1., 2., 3. és 33» jelű mérés jégről történt. Az TJ-8. ábrán és az U-9. táblázatban részletezett feldolgozás végeredményei a 26. sorszámnál találhatók meg az TJ-10. táblázatban.

A vízállások és a vízhozamok közötti kapcsolat vizsgálata a mérési adatok koordinátarendszerbe való felrakásával kezdődik.

Az áttekinthetőség érdekében a kiáfVizi tartomány adatait más, nagyobb méretarányban célszerű felrakni. Ugyancsak célszerű az egyes évek adatait más-más színnel ábrázolni. (Az ábrán - nyomdatechnikai okokból - színek helyett különböző pontjelekkel különböztettük meg az egyes évek adatait.) (Lásd az U-9. ábra alsó részét.)

Az adatok évenkénti elrendéződését vizsgálva megállapítható, hogy a kisvízi tartományban az 1956. évi adatok számottevően elkülönülnek a többi öt év adataitól. A kiegyenlítő görbék megrajzolásakor figyelembe kell venni, ho^y a jégboritás idején végzett 1. 2. és 3* jelű mérés adatainak a görbétől jelentékenyen balra kell maradniuk. A szerkesztéshez gyakran támpontot ad az áradó és az apadó vízállásnál végzett mérések adatainak szétválasztása is (lásd a könyv 8-2. fejezetét). A vizsgált esetben ezt - a viszonylag nagy esés, illetve a mederváltozások és,a duzzasztóhatások okozta szóródás miatt - csak a három legmagasabban fekvő (26. 27. és 4. jelű) pontnál lehetett figyelembe venni.

A kisvizi szakaszon élesen különváló két görbe a vízállás emelkedésével fokozatosan közeledik egymáshoz, és a nagyvizek tartományában — ahol a kisvizi meder változásainak már nincs számottevő hatása - egyesül. Az adatokat időrendben vizsgálva megállapítható, hogy a görbe számottevő eltolódását kiváltó mederváltozásnak a 14. és 15. jelű mérés közötti időszakban, vagyis 1956. szeptember 28. és 1957. március 13. között kellett bekövetkeznie. Minthogy a mérések törzskönyvében nincs bejegyzés a mederben végzett építési munkákról (a hid átépítése, vagy nagyóbb arányú medertisztogatás), a medret feltehetően az 1957. februárjában levonult árhullám változtatta meg, ezért a két görbe érvényességi időszakát az árhullám tetőzésének napjával, febr. 16-ával célszerű elhatárolni egymástól.- 58 -