Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)

Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok

arányban), majd - megfelelő tengelybeosztásokat készítve - az ábra felső részén a vizállásgörbéket, az alsó részén a vizszinesé- sek idősorát szerkesztjük meg. Az egyes állomások adatait célszerű más-más szinnel jelölni. Az ábra jól mutatja, hogy az áradás időszakában számottevően nagyobb a vizszin esése (és ennek következtében az áramlási sebesség és a vizhozam is) mint ugyanolyan magasságú apadó vizállás esetén.

15. példa. Állapitsuk meg, hogyan alakultak volna a 108,00 m A.ff. magasságú duzzasztási szinttel tervezett nagymarosi vizerő- műnél a hasznosítható esések (vizlépcsőmagasságok) az utóbbi két évtized legnagyobb vizállásu évében, 1955-ben.

Megoldás. A megadott duzzasztási szint a 100,06 m A.f. "0” pont magasságú és az erőmű közvetlen közelében levő vízmércén 108,00 - 100,06 = 794 cm vizállásmagasságnak felel meg. A hasznosítható esést tehát a 794 cm-es vizállásmagasság és a mindenkori vizállás különbsége adja.

A hasznosítható esések alakulásáról legegyszerűbben úgy tájékozódhatunk, ha az évkönyvből - az TJ-5. ábrán Budapest esetére és a rakpartok szintjére bemutatott példához hasonlóan - kirajzoljuk az 1955* évi nagymarosi vizállás görbét és azon megjelöljük a 794 vizállásmagasságnak megfelelő vonalat.

A vízerőmű teljesítményével kapcsolatos számítások - és a vizállásviszonyokkal kapcsolatos más feladatok - gyakran egyszerűbben végezhetők el, ha az adatok nem időrendben, hanem nagyságrendben vannak csoportosítva. Az adatok egyenkénti nagyságrendbe sorolása hosszabb adatsor esetében rendkívül fáradságos volna, ezért a feldolgozásnál az adatok értéktartományát a megkívánt pontosságtól függő számú részre (osztásközre) bontják fel és előbb azt állapítják meg, hogy az egyes adatok melyik osztásközbe esnek, illetve, hogy az egyes osztályközökbe hány adat kerül (U-8. táblázat). A kiszámolásnál minden adatnak megfelelően egy vonást huzunk a megfelelő osztásközbe és hogy az össze- számlálás gyorsabban menjen az 5» vonással áthúzzuk az első négyet. Ha az egyes osztályközökbe került adatok számát (a vízállások osztásközönként! gyakoriságát) a legnagyobb értékekből kiindulva folyamatosan összegezzük, megkapjuk az egyes osztásközökbe tartozó legkisebb vízállások nagyságrendi sorszámát, ami egyúttal a kérdéses szinteknél magasabb vízállások együttes időtartamát, tartósságát fejezik ki napokban- 45 -