Szesztay Károly: Hidrológia és hidraulika. 1. Hidrológia I. Útmutató és adatfeldolgozási gyakorlatok (Tankönyvkiadó, 1963)
Hidrológiai adatfeldolgozási gyakorlatok
Az ábra alsó részén a fenti időszakokra vonatkozóan a havonkénti vizsziningadozások közép- és szélsőértékeit találjuk, amelyeket az évkönyvekből vehető adatok alapján lehet megállapítani. Az ábrából kitűnik, hogy a példa szerinti munkákra leginkább szeptember, október vagy november (esetleg április) javasolható. 14. feladat. Az P-7. táblázatban összefoglalt adatok alapján szerkesszük meg a Duna Pozsony és Mohács közötti szakaszára vonatkozóan a vizállásviszon.yok alábbi néhány adatának hossz-szelvényét illetve idősorát: a/ A sokévi közepes vízállások hossz-szelvénye (5. oszlop). b/ A sokévi vizjáték hossz-szelvénye (8. oszlop). c/ Az 1954 július 8 - 28-i vízállások és vizszinesések idősora Dunaremete, Budapest és Baja állomásokra. Megoldás. Az a/ és b/ feladathoz a grafikon (célszerűen 1 - alakos midiiméterpapir) vízszintes tengelyén a folyam hossza mentén mért távolságoknak megfelelő beosztást készítünk (pl. 100 km = 5 cm méretarányban) és megjelöljük az egyes vízmércék helyét. Az a/ feladathoz ezután kiszámítjuk a közepes vízállások tengerszint feletti magasságát (4+5 oszlop) és az ábrázolandó legmagasabb' és legalacsonyabb pontnak megfelelően elkészítjük a függőleges tengely beosztását. Az a/ ábrán jól látható a Gönyü fölötti eséstörés, a b/ ábra pedig a meder szélességének illetve a’ hullámtereknek a hatását mutatja. A c/ feladathoz előzetesen ki kell számítani a megjelölt három vízmérce-állomásra a vizszinesés naponkénti értékeit. A viz- szinesést a kérdéses állomást közrefogó két állomás vizszinkülönb- ségének és távolságának a hányadosa adja. A dunarsmetei szakaszra vonatkozó julius 8-i vizszinesés például J = = (4,22 + 12 Ml: Hiiy 112-?0) = 35*5 cm/km A vizszinesések kiszámítása után a grafikon (l alakos milli- méterpapir) vízszintes (hosszabbik) tengelyén időbeosztást készítünk az 1954. julius 8—28-i időszákra (pl. 1 nap = 1 cm méret40
