Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 6. Hidrológiai észlelőhálózatok
utján azonnal továbbítják az észlelők a központba, ahol összesítik és rádión, távbeszélőn vagy térképes éB táblázatos hidrológiai jelentések alakjában minél rövidebb Időn belül továbbítják az érdekeltekhez. Az adatközlés meggyorsítására a heves vízjárású hegyvidékeken vagy lakatlan területeken egyre szélesebb körben alkalmaznak automatikus működésű távjelzőberendezéseket [48] [49J Jál], vagy telefonon hívható berendezéseket is [50J . A tájékoztató szolgálatba be nem vont állomásokról általában havi összesítésben érkeznek be a központba az adatok, ahol ellenőrzés és feldolgozás után az adattári szolgálat és az évkönyvek utján Jutnak el rendeltetési helyükre. A belső adatfeldolgozás meggyorsítására és a gépies tömegmunkát végző emberi munkaerő-szükséglet csökkentésére az utóbbi években több helyen kísérleteznek a "lyuk-kártyákkal" történő adatfeldolgozás hidrológiai alkalmazásával £33][5Ö]. A gépi adatfeldolgozás előnyei csak igen nagytömegű adathalmaz többcélú elemzése esetén jutnak valóban érvényre, mert természetesen maguknak a kártyáknak az elkészítése és ellenőrzése is munkaerőt köt le. A hidrológiai észlelések megszervezésének és folyamatos fejlesztésének fontos tényezője a műszer ellátás.A nagy országok, mint a Szovjetunió vagy az Amerikai Egyesült Államok általában folyamatos üzemű hidrometeorológiai müszergyárat tartanak fenn.A kisebb országokban egy-egy széria alkalmankénti sorozatgyártása, vagy kisebb termelékenységű házi műhelyek fenntartása lehet a megoldás.Természetesen mindkét ut meglehetősen nehézkes és költséges,ezért a kisebb országok hidrometeorológiai műszerszükségletük jórészét többnyire külföldről kénytelenek beszerezni. 6.4 A hidrológiai észlelések múltja és jelenlegi helyzete Magyarországon A Magyarországon végzett főbb hidrológiai észlelések fejlődéséről a 6-1. ábra nyújt áttekintést [27]. Az első rendszeres vizállásészlelések 1823-ban két állomáson fo. Dunán Budapestnél és Pozsonynál^ indultak meg. A folyók vízhozamának mérése terén világviszonylatban az elsők közé tartoznak a Dunán 1838-ban Vásárhelyi Pál irányításával megindított mérések. Az első csapadékmérések - mint látható - 1782-ig, a talajvizszin észlelések 1866-ig nyúlnak vissza.- 89 -
