Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen
A talaj víztartalma, súly % (7) a 35% rel. nedvességű légtér nedvszívó ereje a növényi gyökérzet átlagos nedvszívó ereje 5-5. ábra A talajszemcsék nedvszívó erejének /kapilláris potenciáljának/ változása a víztartalom szerint [20, 61. lap] A légtér nÁrutartalma és a talaj víztartalma közötti egyensúlyi állapotot (a talajok hlgroszkóposságát) az 5-6. ábra görbéi jellemzik. Az ábra kis méretű talajmintákkal végzett laboratóriumi kísérletek adatait foglalja össze. A légtér és a talaj belseje közötti páracsere ütemének lassúsága miatt, természetes viszonyok között az egyensúlyi víztartalom, még a viszonylag jól szellőző homokos talajokban is csak a felszín közelében tud kialakulni. Az 5-6. ábra szerinti adatoknak mégis igen nagy a gyakorlati jelentősége, mert a talajok és a levegő víztartalma közötti viszonylag egyszerűen mérhető egyensúlyi állapot /higroszkóposség/ alapvetően jellemzi a talpj viz- tartóképességét más erőhatásokkal szemben is [20, 59-77. lap]. Az egyes talajok jellemzéséhez természetesen nincs mindig szükség a teljes higroszkópossági görbére, általában elegendő a görbe valamely jellemző pontjának az ismerete. A talajtani vizsgálatokban régebben a 10 56-os kénsav felett kialakuló 96 5t-os relativ nedvességű légtérben mért egyensúlyi víztartalom (a Mitscherlich szerinti hlgrosz- kóposság), újabban inkább az 50 %-os kénsav feletti 35 % relativ wo a 5: 1 I» 80 50-9 4020 0 2 4 8 8 10 A talaj egyensúlyi víztartalma (higroszkápossága ), HY,súly X 5-6. ábra A talaj víztartalma és a légtér páratartalma közötti egyensúlyi viszony [20, 51. lap]- 68 -
