Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen
ről a felszín alá szivárgott vizrészecskék egyrésze csak hetek, hónapok, vagy évek múltán jut el a vizsgált folyó-szel- vénybe, másrészt a régebbi csapadékból származó "alapvizho- zamok" leválasztása meglehetősen bizonytalan. A folyók vízszállításának eredet szerinti összetétele A Földre hullott csapadék - amint láttuk - sokféle utón és különböző időbeli késleltetéssel juthat el a vízfolyások medréig, illetve valamely vizsgált mérési szelvényig. Az egyes vizrészecskék megelőző útjaikról közvetlenül ugyan semmit sem árulnak el, hosszabb időszakok hidrometeorológiai és vizjárási adatainak együttes vizsgálatéval mégis tájékozódhatunk a vizszéllitás eredet szerinti megoszlásának főbb sajátosságairól. Az 5-1. ábrán bemutatott példa esetében a napi csapadékok és a léghőmérsékleti adatok alapján történt a Tisza tiszaujlaki vízhozamainak eredet szerinti szétválasztása [45]. Az esőzéseket és a hóolvadásokat néhány napon belül követő árhullámok időszakában észlelhető felszíni lefolyás a vizsgált évben 53 %-a a folyó teljes vízszállításának, amiből 21 % az esőzések, 13 % a hóolvadás és 10 % a hóolvadás és esőzés együttes hatására keletkező hányad. A folyó teljes vízszállításának 47 %-át adó felszín alatti lefolyás esetében a felszíninél sokkalta nagyobb mértékű időbeli eltolódások miatt nem lehet különválasztani az esőzésekből és a hóolvadásokból származó vizeket. Ha az 5-1. ábra szerinti szétválasztást több egymásutáni évre elvégzik, megállapítható a vizszállitás eredet szerinti ösz- szetételének évenkénti és éven belüli szokásos ingadozása. Az 5-2. ábra a Szovjetunió három vízfolyásáról mutatja be a vizszállitás - eredet szerinti összetételére vonatkozó adatokat. Az Unzsa folyón mint látható - hóolvadásból, a Silkán esőzésekből, a Tereken gleccservizből ered a vizszállitás legjelentékenyebb hányada. A vizszállitás eredet szerinti megoszlása az éven belüli megoszlásának főbb sajátosságait is megszabja, mert a hóolvadás tavasszal, a gleccserviz nyáron, az esőzések pedig általában a nyári-őszi időszakban duzzasztják meg a vízfolyásokat.- 63 -
