Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 5. A víztömegek mozgása a Földfelszínen
illetve időszakokban megszűnik a felszíni lefolyás; a csapadék hótakaró, Jégpáncél vagy gleccserek alakjában a helyszínen raktározódik. A folyók vizszállitása A Föld 150 millió km2-nyi szárazföldi területének 45 %-áról az Atlanti óceánba, 3? %—áról a Csendes óceánba jutnak a lefolyó vizek. A fennmaradó 22 % a beltengerek /túlfolyás nélküli állóvizek/ vízgyűjtője, illetve lefolyástalan terület. A szárazföldekről évente átlagosan 37 ezer kar viz folyik le, aminek 58 %-a jut az Atlanti óceánba, 40 %-a a Csendes óceánba és mindössze 2 %-a a beltengerekbe /Káspi tó, Arai tó, stb./. 5-1. táblázat Főbb világrészek évi átlagos vízmérlege [l, 235. lap] Világrészek Terület ezer km2 Csapadék mm Lefolyás mm Párolgás mm Le folyási tényező Európa 9 671 600 240 360 0,40 1 Ázsia AZ 215 6/0 220 390 0,36 / Észak-Amerika 20 443 670 270 400 0,40 Dél-Amerika 17 976 1350 490 860 0,37 Afrika 29 813 670 160 510 0,24 Ausztrália 7 965 470 60 410 0,13 A lefolyó vízmennyiségek világrészenként! megoszlásáról az 5-1. táblázat nyújt áttekintést. Az adatokból kitűnik, hogy a felsorolt hat világrész közül mind csapadékban, mind lefolyásban Dél-Amerika a leggazdagabb, bár a lefolyás viszonylagos nagysága- 57 -
