Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

A természet vízháztartása - 2. A csapadék

Jól mutatja a Föld sugárzási viszonyainak megfelelő főbb légáramlatok hatását a csapadékviszonyokra a 2-3. ábra, amelyen a Föld északi felének általános légáramlás! sémáját és az évi átlagos csapadék mennyiségének a szélességi fokok szerinti eloszlását hasonlítottuk össze.

Az egyenlítő környékén - ahol az 1-3. pontban tárgyalt sugárzási viszonyoknak megfelelően gyakoriak a felszín és a fel- szinközeli levegőtömegek nagymértékű felmelegedése következtében kialakuló erőteljes felszálló légáramlások,és az óceánok illetve a trópusi erdőségek közelsége folytán nagy a levegő páratartalma,- 1500 - 2000 mm-t is elér az évi átlagos csapadék.

Az egyenlítőtől észak felé haladva a csapadék mennyisége jelentékenyen csökken és csak az 50 - 60 szélességi fok környékén szakítja meg ezt a csökkenő irányzatot kisebb növekedés, ahol az átlagos légáramlási viszonyoknak megfelelően ismét a felszálló áramlások az uralkodóak.

A légtömegek esetenkénti útvonalát a sugárzási viszonyoknak a szélességi körök szerinti változásán kivül számos egyéb tényező is befolyásolja (a Föld tengely körüli forgása, a vízfelületek és különböző hőháztartási adottságú szárazföldi területek eltérő fel- melegedése, továbbá a domborzat). Felszálló légáramlások tehát- a sivatagok helyét kijelölő néhány különleges adottságú vidéket nem számítva - a Föld bármely részén előfordulhatnak, csak ismétlődésük gyakorisága más és más.

A domborzat és a tengerektől való távolság hatása Magyarország csapadékviszonyaiban- 31 -