Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések

10. GEOHIDROLÓGIAI ÉSZLELÉSEK A szárazföldekre hullott csapadék legnagyobb része - amint az 5- fejezetben láttuk - beszivárog a talajba. A beszivárgás mély­sége - a talaj, illetve a Földkéreg felső rétegeinek vizvezető és víztartó képessége szerint - néhány cm-től több száz, sőt több ezer méterig terjedhet. A természet vízháztartásával és a vízkész­letek folyamatos megújulásával kapcsolatos kérdések tisztázása céljából a hidrológiai észlelőhálózatoknak a felszín alatti vi­zekre is ki kell terjedniök. A legfelső viztartó rétegekben /a ta­lajvízben és a karsztvízben/ és az ezek feletti fedőrétegben az időjárási események hatása többnyire meglehetősen gyorsan érvé­nyesül, a vízviszonyok alakulását tehát csak viszonylag sűrűn /hetenként, naponként/ megismételt, esetleg folyamatos észlelések­kel lehet figyelemmel kisérni. A mélyebb viztartó rétegekhez általában csak igen nagy kés­leltetéssel és többé-kevósbé letompitottan jut el a felszínen le­játszódó vízjárás! események hatása. A bennük felhalmozódott víz­készletek nagyságáról és mozgási viszonyairól ezért általában egyetlen vagy hosszabb időszakonként megismételt néhány kutató­fúrás eredményei alapján szoktak tájékozódni. Az alábbiakban a felszín alatti vizek felhalmozódásának és mozgásának számbavételére irányuló hidrológiai észleléseket és mérési eljárásokat tekintjük át. A vízviszonyok alakulását meg­szabó talajtani és geológiai adottságokról más tantárgyak nyújta­nak tájékoztatást.- 227 -

Next

/
Thumbnails
Contents