Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 9. A vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák
A vízórák a forgó részek rendkívüli Igénybevétele miatt gondos karbantartást kívánnak. Átlagos üzemi viszonyok között mintegy 2 évenként frissen hitelesített készülékkel kell kicserélni ókét. A mellékáramkörü vizmérés A vízórákat - mint fentebb láttuk - csak viszonylag igen kis csőátmérők esetében lehet beépíteni a csővezetékbe. Ha valamely nagyobb átmérőjű vezeték helyi ellenállást okozó szakaszán (könyökök, mérőperemek, stb.) a megelőző és követő szelvény közé párhuzamosan kis átmérőjű csövet iktatunk, "mellékáramkör" keletkezik, amelyen - bizonyos feltételek teljesülése esetén - a fővezeték vízszállításának gyakorlatilag állandó hányada áramlik át. A mellékáramkörben elhelyezett vízórán leolvasott értékek tehát a kérdéses arányszámmal megszorozva közvetlenül megadják a fővezetéken lefolyt vízmennyiségeket. A fővezetékre és a mellékáramkörre felirt hidraulikai egyenletekből megállapítható, hogy a különböző nyomásviszonyok között a két áramlás vízhozamának aránya csak akkor marad állandó, ha az energiaveszteségek alakulását jellemző vizhozamtényezők aránya is állandó. A vizhozam-arány állandóságát legjobban biztositó hidraulikai kialakításra (a mellékáramkör kezdeti és csatlakozási szelvényének megválasztására, az elágazási szakasz alakjára, stb.) vonatkozóan részletes elméleti és kísérleti vizsgálatok történtek [159], amelyeknek alapján az arányszám közelítő értékét - a vizsgáltakhoz hasonló elrendezés esetében - külön helyszíni hitelesítés nélkül is meg lehet állapítani. A vizhozam-arányszám nagyságát elsősorban a két vezeték átmérőjének az aránya szabja meg. Minél nagyobb az arányszám, (vagyis viszonylagosan minél kisebbre választjuk a mellékáramkör vezetékének átmérőjét), annál olcsóbb a mérés, de annál nehezebb biztosítani az arányszám állandóságát, vagyis a mérés pontosságát. A leggyakoribbak a 100 és 1000 közötti arányszémok. A mellékáramkörü vizmérés kezdetben a csőhálózatokra korlátozódott. Az utóbbi évtizedben egyre szélesebb körben alkalmazzák a nyílt felszinü csatornahálózatok műtárgyaival kapcsolat225 -
