Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 1. A Föld vízháztartása
átlagértéke a Föld egészére vonatkozóan zérus.Az "A" értékek földrajzi eloszlása azt műtatja,hogy a 30°-nél északabbra és a 20°-nál délebbre fekvő területek az egyenlítő tágabb környékéről az óceánok áramlásai által igen jelentékeny hőmennyiséget kapnak. A Földfelszín hőháztartásának két negativ tényezőjét, a párolgás által felemésztett L P, és a légtérnek turbulens kicserélődéssel átadott U hőmennyiséget, ezért az /R - A/ összeg1^ százalékában célszerű vizsgálni. A hőforgalomnak a két negativ tétel közötti megoszlása - amint az ábra alsó részén látható - a földrajzi szélességek mentén jelentékenyen változik, de a párolgási hő mindenütt jelentékenyen /3-10-szeresen/ meghaladja az U értéket. A hóháztartási viszonyok időbeli változásai A Földfelszín sugárzási és hőháztartási viszonyainak időbeli változásában mutatkozik meg legközvetlenebbül a földi élet két alapvető periódusa: a Földnek a Nap körüli keringéséhez igazodó évszakos változás és a Föld forgásának a hatásét tükröző napi ritmus. Az időjárás és a Föld életének más jelenségeiben mutatkozó évszakos és napi változások lényegében mind visszavezethetők a sugárzási viszonyok megfelelő periódusaira. A sugárzási viszonyoknak ez a két periódusa a Föld bármely pontjára elméleti utón (csillagászati számításokkal) is megállapítható. A valóságos viszonyok azonban ettől az elméleti görbétől - különösen ha egy-egy napról, vagy évről van szó - jelentékenyen eltérhetnek, mert a sugárzási viszonyok alakulását a mindenkori ^JŐjéráBi helyzet (felhőzeti viszonyok, a levegő páratartalma és szennyezettsége, stb.) is számottevően befolyásolhatja. A periódusok amplitúdója és a naptári időhöz viszonyított fázisa a földrajzi koordináták szerint igen jelentékenyen változik. Jól látható ez az 1-4. ábrán, amelyen a Föld nyolc pontjának évi sugárzási mérlegét mutatjuk be. Az évi ritmus amplitúdója az egyenlítő környékén igen kicsiny, onnan távolodva és a sarkok felé haladva meglehetősen gyorsan növekszik /lásd az 1, 2, 3 és 4 jelű állomások adatait/. Az északi félgömbön a nyári hónapokban sugárzási maximum, a déli félgömbön ugyanakkor sugárzási minimum alakul ki (lásd a 2 ás a 7 jelű állomásokat). ^ Az "A" érték az (1-3) egyenletnek megfelelően a térszin hőmérlege szempontjából akkor jelent "bevételt"»ha előjele negativ.- 20 -
