Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 9. A vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák
vonni, amelyek alatt /vagy felett/ a szabad szelvényben, kétváltozós vizhozamgörbével történő nyilvántartás feltételei nincsenek biztositva és ugyanakkor a műtárgyon átfolyó vizmennyiség folyamatos rögzitéee viszonylag egyszerűen megoldható. Bizonyos esetekben szükség lehet a nagyobb műtárgyak vizátbocsátésának nyilvántartására a tervszerű üzemvezetés szempontjából is. A napi vagy heti tározással termelő vízerőművek legkedvezőbb üzemi rendjét például a vizlépcső feletti duzzasztótér vízháztartásának folyamatos számbavétele utján lehet csak megállapítani [l54][l55]• Szivattyúk vizszállitásának nyilvántartására a könyökcsövekben előálló nyomásveszteséget lehet kihasználni [l5l] vagy Venturi-csatornák beépítésével lehet a méréshez szükséges nyomásveszteséget előállítani [150, 173. lap]. A megoldás részleteiről a következőkben lesz szó. Szabvány os it ott méretű és elrendezésű sz ivornyák vizs zállitás á- nak megállapitására általában jól felhasználhatók a laboratóriumi hitelesítés eredményei [l52]. Különleges elrendezésű, vagy egyedi kialakítású nagyobb szivomyák helyszíni hitelesítése során - a azárnymérésekre alkalmas szelvények hiányában - a jelzőoldattal végzett vizhozammérések ajánlhatók [150, 80. lap]. Ismert szelvényterületű nyíláson szabad vizsugár alakjában kifolyó vizmeny- nyiségek megállapitására a sugár-pálya alaki /kinematikai/ adatainak a megmérése is támpontul szolgálhat [l53]« 9.2 A nyiltfelszinű csatornák vizszállitásának nyilvántartása A legjelentékenyebb vizhasználat, az öntözéses mezőgazda- sági termelés számára - kivételes esetektől eltekintve - nyilt felszinü csatornákban jut el a viz a vízkivételtől a felhasználás helyére. Ugyancsak legnagyobbrészt nyilt felszinü csatornahálózatok gondoskodnak a mezőgazdaságot szolgáló másik alapvető viz- gazdálkodási tevékenységről, a síkvidéki területeket elborító nagytömegű csapadékvizek elvezetéséről: a belvizlevezetésről. Magyar- ország öntözőrendszereinek együttes csatornahossza 2108 km, a belvizlevezető hálózat pedig 26 800 km /1959. évi adatok/ [156, 270. és 79. lap]. 212 -
