Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
8.5 Kémiai és biológiai észlelések A vízhasználatok tervezése és üzeme számára ma már általában nem elegendő a rendelkezésré álló vizek mennyiségének nyilvántartása: ismerni kell a vizek minőségét is. Különösen fontos az ilyen célú kémiai és biológiai mérések rendszeresitése iparilag fejlett területeken, amelyeken a folyók és tavak vizének minőségét a természeti tényezőkön kivül a szennyvizbevezetések is nagy mértékben befolyásolják. A vizek kémiai és biológiai vizsgálatával a legtöbb országban különböző intézmények foglalkoznak más és más szempontból /egészségügy, vízellátás-csatornázás, haltenyósztés, stb./ Az országos áttekintéssel irányított rendszeres és folyamatos vízminőségi mérések általában a hidrológiai észlelő hálózatokban szervesen beilleszkedve folynak. A Szovjetunióban például már 1936 óta a szokványos hidrológiai észlelések körébe tartozik a folyók és tavak vizének rendszeres kémiai és biológiai vizsgálata [42, 14. lap]. Magyarországon alkalomszerű vízminőségi vizsgálatok,több intézmény keretében,hosszú évtizedek óta, meglehetősen széles körben folynak. Az egységes és országos észlelő hálózat az utolsó 5 - 10 év kezdeményezéseinek eredményeképpen most van kialakulóban [144][149]. A vizek minőségének nyilvántartásához szükséges állomáshálózat sűrűségét, továbbá az állomásonkénti és évenkénti mérések számát a természeti adottságok és a konkrét gyakorlati célok szerint esetenként kell megválasztani. A vízminőségi nyilvántartást általában a vízállások és vízhozamokénál ritkább állomáshálőaat- tal, és állomásonként évi 5-10 méréssel /mintavétellel/ meg lehet oldani. A kémiai és biológiai elemzéshez szükséges mintegy 2 liternyi vízmintát a vízfolyásokon általában a sodorvonalban, a vizfelszin alatt 15 - 20 cm-rel, az állóvizeken a parttól lehetőleg távolabbi helyen és a vízmélység szerint 2-5 pontból, a lebegtetett hordalék mérésénél leírtakhoz hasonló berendezéssel veszik. A viz kémiai és biológiai jellemzőinek a vízfolyások hossza szerinti és a keresztszelvékenyen belüli változásáról, továbbá napon belüli és naponkénti ingadozásáról alkalmankénti mérési sorozatokkal lehet tájékozódni [l42][l46] [143].- 207 -
