Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken
A vizmérceészlelők többnyire csak a mérce szűk környezetét tekinthetik át, ezért adataik a Jég Járási viszonyok részletesebb vizsgálatára /például a zajló jégtáblák méretének, vagy a jégbo- ritás mértékének a megállapítására/ nem alkalmasak. Ilyen adatok gyűjtésére a szükségesnek látszó időszakokban és mederszakaszokon külön jégjelentő szolgálatot szerveznek. Bnnek keretében hosszabb szakaszok bejárásával és a megfelelő kilátást biztositó helyekről /hidakról, parti magaslatokról/ figyelik az észlelők a Jégviszonyokat. Jól felhasználhatók a jégviszonyok jellemzésére a megfelelő kilátást nyújtó helyekről készitett fényképfelvételek. Legrészletesebben és leggyorsabban helikopteren vagy repülőgépen végzett bejárással és légifényképek utján lehet tájékozódni hosszabb folyószakaszok jégviszonyairól. Különösen fontos ez jégtorlaszok okozta árvizek idején, amikor a jégviszonyok részletes és folyamatos ismerete az árvéde^ezés irányitóinak egyik legfőbb támasza Az állóvizeken rendszeresen figyelemmel kisérik a jégtakaró vastagságát. Ebből a célból a vízmérce közelében léket vágnak és a mérést a 8-21. ábrán bemutatott 8-21. ábra A jégtakaró vastagságának mérése [21, 510. lap] mérőléc segítségével végzik el. Az egy-egy parti pontban mért adat természetesen még állóvizeken is jelentékenyen eltérhet a nagyobb felületek átlagos jégtakaróvastagságától. Vízfolyásokon csak módszeres szelvényfelvételekkel lehet tájékozódni a jég vastagságáról, illetve az átfolyási keresztszelvénynek a jég okozta csökkenéséről [126] [109] 8.4 Hordalékmérések. Medernyilvántartás A viz okozta erózió az ország területén évente több milliárd tonnányi talajt mozdit el eredeti helyéről. A hidrológia szü- kebb értelemben ennek a tömegnek csak, a felszíni vízhálózatba el- 196 -
