Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
A természet vízháztartása - 1. A Föld vízháztartása
lámu sugárzást mint a hosszúhulláimat - igen nagy a jelentősége a Földfelszín hőmérlege szempontjából. A hőháztartási viszonyok területi változásai Az 1-2. ábra adatai a Föld átlagos viszonyait jellemző képzelt felületelemre vonatkoznak. Az óceánok és a szárazföldek egyes vidékeinek évi átlagos sugárzási mérlege a hőháztartási adottságok /a napsugárzás átlagos beesési szöge, talaj és növényzeti viszonyok, illetve a viz felszíni rétegeinek fizikai és kémiai tulajdonságai, a felhőzeti viszonyok stb./ esetenkénti alakulása szerint igen jelentékenyen eltérhet az ábra adataitól. A sugárzási és hőháztartási viszonyoknak a földrajzi szélesség - a legfőbb befolyásoló tényező - szerinti változásáról az 1-3. ábra nyújt áttekintést. Elöljáróban utalunk rá, hogy a Nap sugárzásának állandóan merőlegesen kitett földi felület minden cm -je évente kereken 600 Kai hőt nyelne el. A Föld felszíne által elnyelt 15 sugárzás 2 —& legnagyobb értéke - mint láttuk - 160-170 Kal/cm .év, mert a Földfelszín elemei az egyenlítő környékén is csak a déli órákban kapják pontosan merőlegesen a sugarakat és az éjszakai órákban a besugárzás teljesen szünetel. A 60. szélességi fokig - ameddig a hőháztartási feldolgozások ez idő szerint rendelkezésre állanak - a Bq érték mind az északi, mind a déli félgömbön a maximális érték 50- 60 %-ára csökken. A B értékhez főbb vonásaiban hasonló eloszlást mutat a —o Földfelszín hőháztartási és energetikai folyamatainak valójában rendelkezésre álló R=B0/l-a/-K0 sugárzási mérleg1^ alakulása is. Az R/!^ hányados azonban - amint az ábra alsó részén látjuk - korántsem állandó, ami arra utal, hogy a visszaverődési és a kisugárzási viszonyokat jellemző "a" és nK0" értékek a földrajzi szélesség szerint jelentékenyen változnak. U Az R értéket - a szakirodalomban meggyökeresedett "sugár- zási~mérleg" helyett — helyesen a Földfelszín sugárzási mérlege egyenlegének lehetne nevezni.- 18 -
