Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 8. Észlelések a vízfolyásokon és állóvízeken

Ezek a képletek csak akkor érvényesek, ha az adagolás megfelelően hosszú ideig történik ahhoz, hogy az alsóbb szelvényben jelentkező jelzőoldat-hullám /töménység-hullám/ teljesen kialakulhasson, vagyis az adagolás és a mintavétel helye között a töménység eloszlása állandósuljon [ll3][ll4-]. A mérés egyik legnehezebb része a néha meglehetősen nagy mennyiségű jelzőanyag helyszinre szállítása, ezért azokban az országokban, ahol ezt a vizhozammérési eljárást széles körben alkalmazzák /Franciaország, Svájc/ kiterjedt kutatások folynak a minél nagyobb töménységű /jelzőhatásu/ anyagok kikísérletezésére. Csökkenteni lehet az anyagszükségletet úgy is, hogy a számítást nem a permanens állapotot feltételező fentebbi képletekkel, hanem a folyamatos észleléssel meghatározott jelzőhullám adatai alapján végzik [50, 11. lap].

Jól fel lehet használni a természetes vízfolyások vízhozamainak nyilvántartására a vizgazdálkodási célokból a mederbe épült műtárgyakat /duzzasztómüveket, vizerőtelepeket, árapasztó bukókat, csőátreszeket, bujtatókat, fenéklépcsőket, stb./, amiről a következő fejezetben, a vízhasználatokkal kapcsolatos hidrometriai munkák között lesz szó. A kisvízfolyásokon bizonyos esetekben célszerű lehet külön a vizhozamnyilvántartás céljaira építtetni mó- rőmütárgyakat /mesterséges kontrol-szelvényeket/[95].

A források vízhozamának mérésére leggyakrabban hordozható mérőbukókat alkalmaznak [ll5, 33-4-2. lap]. Egészen kis vízhozamokat legegyszerűbben és legpontosabban köbózéssel vagy danaIdával lehet megmérni [24, 198. lap].

Közelítő tájékozódásul fel lehet használni a vízhozamok megállapítására a sodorvonalba helyezett aszó tárgy haladási sebességének /az ismert uthossz megtételéhez szükséges időtartamnak/ a mérését is. A sodorvonalban mért v^ felszíni sebesség általában 1,1 - 1,3-szorosa a középsebességnek. Ha az uszós mérés

árvizek idején a vizhozamgorbe extrapolálása céljából történt, a vf / Vj, arányszám megválasztásában célszerű felhasználni az ugyanazon"szelvényben az alacsonyabb vízállásoknál végzett mérésekből utólagosan rekonstruálható értékeket [98].

Az áramlási sebesség okozta torlónyomás mérésén alapuló Pitot-csövét főleg laboratóriumokban alkalmazzák [21, 392. lap].

A hasonló elv szerint működő torlónyomásos mérőléceket a gázolható kisvízfolyásokon lehet felhasználni a függélyénkénti középsebességek közelitő értékének gyors megállapítására [36]. Az áramlási- 192 -